Villanás

Modern technológia és politikusok

Tudom már, mikor lesz okos­tele­fonom! 2020-ban, mert akkorra annyit fejlődik a mindenféle technológia, hogy bármennyire is ragaszkodnék a jó öreg gombos telefonomhoz, kénytelen leszek újat, modernet venni. Lehet, hogy maradi a gondolkodásmódom, de valahogy nem visz rá a lelkem, hogy kidobjak egy még jól működő készüléket csak azért, mert vannak már újabbak, modernebbek. Na de ez az állapot sem tartható ...

Bővebben »

Több volt, mint táncháztalálkozó

A néptánc, népzene nagyszerű ünnepén vehettünk részt a hétvégén Székely­udvarhelyen. A korán jött zord idő ellenére is népes, látványos és hangos felvonulással rajtolt a rendezvény, felemelő volt látni, hallani, amikor a Márton Áron téren a 130 zenész egyszerre húzta a talpalávalót. Legalább másfél ezer táncos vette birtokba a „táncházas tereket”, pénteken és szombaton is hajnalig tartott a mulatság. Ropták a ...

Bővebben »

Változásban a vidék

Pár évvel, ezelőtt amikor az első Falu a városban családi programot megszervezték Csíkszeredában, bevallom, elrugaszkodott ötletnek tartottam, hogy Hargita megyében, ahol a lakosság többsége vidéken él – és a megyeközpont, egy negyvenezer alatti népességű kisváros –, a gyermekek egy ilyen rendezvény keretében kellene tehenet, juhot vagy szamarat lássanak, simogassanak. Azt gondoltam, sokkal jobb módja is van ennek, ott vannak például ...

Bővebben »

Mint a villámcsapás

Az idei nyár elég izgalmasra sikeredett, ami az időjárást illeti, hiszen az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnőtt a „hirtelen jött viharok” száma. Ezek legalább nem olyanok, mint a téli hónapok, amelyekre a különböző szakhatóságoknak nem volt idejük felkészülni. Jön a vihar, és röpke percek alatt tönkrevág mindent, háztetőt bont meg, fákat csavar ki vagy tör ketté – Somlyó oldalán, a nyár ...

Bővebben »

Mehetünk moziba

Mától tíz napon keresztül újra benépesedhet a csíkszeredai mozi nézőtere, a Filmszereda programsorozat alatt főleg új magyar és román filmeket vetítenek, de lesznek rajzfilmek és külföldi alkotások is a programban. Mehetünk újra moziba. A felújított, egykor Transzilvánia néven futott moziban kitűnőek a körülmények, az épület mind kívül, mind belül megújult, nyugati színvonalú lett. Még emlékszem, amikor a Piedone-filmekre csupa három ...

Bővebben »

Időrablás

Évekkel ezelőtt a sofőriskolában találkoztam valakivel, aki éveken át Svédországban élt. Vállalkozott, jól keresett, mégis hazaköltözött. A döntése nem anyagi, nem is feltétlenül családi természetű volt, hanem az, hogy szerinte „a svédek rettentően lassan élnek”. Ehhez képest mi valóban gyorsan élünk – persze nem a mindennek a mihamarabbi megtapasztalását és a kiégést, kihalást sejtető „rocksztár-értelemben”. Ha már szóba került az ...

Bővebben »

Az energiabomba szelíd robbanása

Felnőttem. Ezt mutatja a személyigazolványomban szereplő születési dátum és az életem során begyűjtött diplomák száma is. Már nem rohangálok az utcán és nem bömbölök, ha egymás után háromszor esek fejre egyazon kavics miatt, hanem leporolom magam, és felkészülök a negyedik elhasalásra. Ilyen magabiztos felnőttként húztam le a cipőmet és totyogtam be a játszóházba, majd ültem le a kisgyerekek közé, ahol ...

Bővebben »

Nem kutyagumi!

Állítólag statisztikailag is kimutatták, hogy egyre több ember tart házi kedvencet. Ne menjünk azonban bele annak részleteibe, hogy ki, milyen indíttatásból él egy háztartásban kutyával, macskával, nyúllal, aranyhörcsöggel vagy papagájjal, inkább boncolgassuk azt az oldalát, hogy az állattartás felelősséggel jár. Bizony! Felelősséggel elsősorban a kedvenccel szemben, de a többi embertársunk és a környezetünk iránt is. Ez még akkor is így ...

Bővebben »

Itt a medve, hol a medve?

Megfogadtam, hogy jó ideig nem foglalkozom a medvékkel, s nem írok azokról a rendeletekről sem, amelyek arra lennének hivatottak, hogy megoldják ezt a súlyos gondot. Mert valami komoly dologról van szó, olyanról, amelyet a hétköznapi ember képtelen átlátni. Egyrészt azért, mert a medvék eszmei és „leltári” értéke nagyon magas, az állampolgáré és az általa tartott haszonállatoké pedig megrendítően alacsony. Mindenütt ...

Bővebben »

Az tanévnyitóknak fölöttébb megkérdőjelezhető voltáról

Hát kérem, most ne kövezzenek meg! Tanévnyitón jártam, immár sokadjára. Tanévzárón is részt vettem néhányszor, úgy is mint gyerek, úgy is mint szülő, úgy is mint pedagógus, de a fiaim első osztályos tanévnyitóján és kicsengetésén kívül egyetlen ilyen rendezvény sem hagyott mély nyomot bennem. Állnak a gyerekek, eleinte még rendezett sorokban, de a percek teltével egyre fegyelmezetlenebbül. Másfelől állnak a ...

Bővebben »