Útravaló

Mindenkori megújulás

1517. október 31-én Luther Márton kiszögezi 95 tételét a Wittenbergi templom ajtajára. Ezzel indította el azt az eseménysort, melyet ma reformációnak – egyházra vonatkozóan megújulásnak – nevezünk. Különös fontossággal bír az ez évi visszatekintés, reformációi ünnep, hiszen kerek 500 év áll a múlt és a jelen közt. Erdélyben és világszerte ebben az esztendőben számtalan ünnepi esemény keretében előtérbe került/kerül a ...

Bővebben »

Zöldellő ágak

…tűnődések a rendalapító, Szeráfikus Szent Ferenc Atyánk főünnepén… Itt élünk a több mint ezeréves Gyulafehérvári Főegyházmegye területén, benne pedig nem is akárhol, hanem ahol a „szíve dobog”, egy olyan lelkiséget és lelkiségben élve, amelyet Assisi Szent Ferenc és első társai kérésére III. Ince pápa 1208-ban hagyott jóvá; több mint 770 éve él e lelkiség a Főegyházmegye területén (első kolostorok: Beszterce ...

Bővebben »

Hegyimama

Nem fog rajta az idő. Szíjas tagjai nyolcvanhat éve viszik, szüntelenül. Ha nem tudna menni, már rég eltemették volna. Egyedül intézi a házi teendőket, saját kezűleg teremti elő a mindennapit. Fogai évek óta a csiporban hevernek, a kredenc tetején. Már vizet se tölt rájuk, minek. Jobban csúszik az étel fog nélkül. Kicsit meglobbantja, s nem kell akkor rágni a húst ...

Bővebben »

Keljünk újra együtt útra!

Három esztendő után Isten ismét megadta nekem azt a lehetőséget, hogy – régi szenvedélyemnek hódolva – egy hosszabb biciklitúrára keljek. Ezek a túrák nem csak felejthetetlen káplánéveimre emlékeztetnek, amikor nemegyszer több tucat fiataltól kísérve biciklivel jártam a messze eső filiákat. Hanem időközben létszükségletemmé váltak, mert miközben tekerem a kilométereket, fárad ugyan a testem, de parttalanná tágul a lelkem, és mindig ...

Bővebben »

Rávilágítani a szépre, a jóra, az igazra…*

A ma embere hajlamos, hogy a szakrálist és a profánt, vagyis a szentet és az emberit, a túlvilágit és az evilágit elválassza egymástól. Amennyiben engedjük, hogy a szakrális egybefonódjék a hétköznapokkal, engedjük, hogy az élet különböző területei, mint a szövet szálai egybefonódjanak, tartást és stílust eredményez. Ezen az úton haladva minden, ami az ember keze alól kikerül, Istenre mutatóvá válik. ...

Bővebben »

Az Életre vivő kapu és út

Kapu és út – valóság, de jelkép is egyben. A kapu a kezdet és a vég, az elindulás és a megérkezés, a kilépés és a belépés helye, az elválasztás küszöbe, a bennmaradás őrzője, a kizáródás megpecsételője. A kapu elválasztja a kinti világot a bentitől, az otthon nyugalmát, békességét, biztonságát a világ zajától. Így a kapu oltalmazó, védelmező, de státusszimbólum is ...

Bővebben »

Szünidő

A következő kis történet igencsak elgondolkoztatott. Egy kínai professzor meglátogatta berlini kollégáját. Amint megérkezett a pályaudvarra, barátja már türelmetlenül várta. – „Igyekezz – mondta neki –, azonnal indul a busz. Ha ezt lekéssük, akkor majd csak tíz perc múlva indul a következő.” A kínai professzor nagy nyugalommal azt kérdezte: „És mit csinálunk a tíz perccel, ha hamarabb érkezünk oda?” Rohanó ...

Bővebben »

Az unalom terhe

Kezdetnek néhány fantáziadús tanács unaloműzéshez a világhálóról: • Ha megkérdezik a játszótéren, melyik a te gyermeked, válaszold azt, hogy még nem választottam… • Menj be egy ruhabolt öltözőjébe. Néhány perc múlva kiabáld, hogy elfogyott a vécépapír… • Amikor egyedül vagy otthon, mondjad magadban, hogy „tudom, hogy lehallgattok”. Ha nem hallgatnak le, senki nem tudja meg, viszont, ha igen, nagyon meg ...

Bővebben »

Testben és lélekben egészségesen élni

Második alkalommal szervezték meg Csíksomlyón a Szakrális Ma­ratont június 10-én a keresztény értékekért, a békéért. A mintegy 200 résztvevő a sokszínűségnek és a harmóniának lehetett a részese. Újra elgondolkodtam azon, amit annyira jól tudok már, hogy a lelki élet és az aktív testmozgás mennyire összetartozik. A kettő kiegészíti egymást. A Szakrális Maraton iránti érdeklődésünk minket is hozzásegített ahhoz, hogy jobban ...

Bővebben »

Az útszéli kereszt üzenete…

Ha van időm, biciklire pattanok néha, mint a régi szép időkben, s bekarikázom a környéket. Egyik nap már messziről egy útmenti kereszt tűnt fel nekem, annál is inkább, mert itteni szűkebb – zömében protestáns – pátriámban ez igen ritka látvány. Mellette egy pad. Ültek rajta. Valami úgy vonzotta oda a járókelőket, mint a mágnes. Kissé távolabb magam is leültem, s ...

Bővebben »