Műhely

Kezdődik az iskola

Olvasóink közül többen is úgy vélik, nem helyes a kezdődik az iskola kifejezés, mert valójában a tanítás kezdődik. Tanév végén pedig azt szokták mondani: nem az iskolának van vége, hanem a tanításnak. A magyar szókészlet legtöbb szavának több jelentése van, ezek az úgynevezett többjelentésű szavak, magát a jelenséget többértelműségnek nevezi a nyelvtudomány. A többértelműséget a szavak jelentésváltozása (bővülése, szűkülése stb.) ...

Bővebben »

Volt egyszer egy…

…mozgalomliteratúra, ami az 1840-es évek pesti irodalmi életét jellemezte, s nevéből is következően nagyrészt politikai alapokon állott. Amint ilyenkor – mármint, ha a politika főszereplő lesz az irodalomban – lenni szokott, mindenki ugyanarról ír, csak a hangnem változik: ki lelkesedik érte, ki bírálja. Egy évtized sem telik el, s a mozgalomliteratúra babérágakkal koszorúzott szülöttje a „csataköltő” lesz, aki tehetségét az ...

Bővebben »

Még egyszer a néma h-ról

A Hargita Népe 2015. szeptember 15-i számában jelent meg az Ejtsük helyesen című írásom. Ebben a cikkben kifogásoltam, hogy a rádió bemondói, ellentétben A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 75. pontjával, a méhnyakrák szóban a h hangot is ejtik. Az említett pont szerint ugyanis a fenti összetett szónak az előtagjában néma h van. Cikkem kéziratát elküldtem Fekete László kollégámnak, aki ...

Bővebben »

A lókodi unitárius templom orgonájának története

Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A Homoródmente unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila. A Ravaszlyuk alatti völgyben meghúzódó falunak, melyet körös-körül dombok vesznek körül, első írásos említése 1505-ből való, Lokud formában. E kis falu lakói a reformáció idején unitáriusok lettek. Jánosfalvi Sándor István ...

Bővebben »

Keleti pompa, nyugati kényelem

Az agrai lakosztályunk fehéren, nikkelezetten és tükrösen-ablakosan csillogott-villogott, két dupla ággyal, a másik falon hosszában végigszaladó asztallal, fölötte félfalnyi plazmatévével, fotelekkel és karosszékkel, vízforralóval, tasakos kávéval, tejszínnel és cukorral, meg többféle teával, amelyek különben mindegyik szállodában vártak ránk. A hallban egy háromemeletnyi magasságból alácsüngő, gyöngyfüzérekből összeállított, különleges és hatalmas csillár ontotta fényét, amelyet drapp márványpadló vert vissza és belülről világított ...

Bővebben »

Sütő András-konferencia – már könyvtáblák között is

Ennek a csavaros című – (M)ilyen gazdagok vagyunk(?) – vaskos könyvnek története van, méghozzá nem is olyan mindennapi. Ehhez persze az szükséges, hogy legyen egy olyan kaliberű írója a magyar (az erdélyi) irodalomnak, mint amilyen Sütő András. Akit lám, nem csupán dicsérni és isteníteni lehet, hanem bírálni is (pláne, ha van is miért…). És mivel az utóbbi két évtizedben mindkettőre ...

Bővebben »

Öreg író, öreg fafaragó, öreg népművész…

A cím nem véletlen. Egyre többször hangzik el a falujáért semmit nem tevő szájából: „álljanak már félre ezek az öregek”. Van valami barbár maradvány a felvilágosultságára, műveltségére oly büszke mai emberben. Ennek a barbár vércsöppnek a megmozdulását érzem, amikor értékes, kipróbált és sokak által értékelt írót, fafaragót, népművészt fitymálva, azzal a bosszantó és igazságtalan felszólítással intéznek el: „álljanak már félre ...

Bővebben »

39 gyergyói népdal

Gyergyóremete község önkormányzata – a kultúra iránt elkötelezett polgármestere révén – számos művelődési rendezvény szervezője, gyakoriak a gyergyói nagyközségben a színházi előadások, más színpadi produkciók, könyvbemutatók, kultúra-népszerűsítő események. Ugyanakkor kiadványok megjelentetésének támogatójaként is szerepet vállalnak: a 39 gyergyói népdal című CD elkészítéséhez járultak hozzá legutóbb. A kiadvány létrejöttének körülményeit Sarány István ismerteti. Az alkotó emberek örömével és elégedettségével újságolja Laczkó-Albert ...

Bővebben »

Szent István a magyar költészetben

Bár első királyunk, Szent István emléke nem annyira eleven a nép körében, mint a lovagkirály Szent Lászlóé, műve elismeréseként alakja azonban bevonult az irodalomba is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vette számba, hogy miként jelenik meg a nagy király alakja a magyar irodalomban, az alábbiakban vonatkozó tanulmányából közlünk részleteket. Egy nagy történelmi személyiség költői megidézésének többnyire nem pusztán alkalmi jelentősége van, jóllehet ...

Bővebben »

A hit alappillérei és az elnököket adó város

Bár elhagytuk Fatehpur Sikri fantomvárosát, mégis továbbra is a látottak, és különösen az arányaik foglalkoztattak, hisz a hatalmas fedetlen mecset a gyülekezeti terével és körbeszaladó széles árkádos-oszlopos falaival vetekedett mind méretében, mind pompájában a királyi palotával, színesen illusztrálva a hatalom és a hit összefonódását és azonos súlyát az iszlámban. Aztán az autóbuszon döcögve elmerenghettünk azon is, hogy az olyan hatalmas ...

Bővebben »