Műhely

Az otthon(osság) gyökerei*

Az erdélyi szokáskultúra múltjáról és jelenéről adott ki vaskos kötetet a marosvásárhlyi Mentor Könyvek Kiadó 2015 végén, a könyv szerzője dr. Barabás László néprajzkutató. A kötetben található néprajzi tanulmányok, népismereti írások java része a szerző szülőföldjéhez, Sóvidékhez kötődik. Emellett bőven találkozunk olyan szokásleírásokkal, elemzésekkel, amelyek a Mezőségre, a Maros- és a Nyárádmentére, Gyergyóba, Szászföldre vagy éppen a közeli Nyikómentére kalauzolják ...

Bővebben »

Cserbenhagy, illetve cserben hagy

Néhány alkalommal már írtam a Hargita Népében a régi és az új helyesírási szabályzat közötti eltérésekről. Ezúttal a címbeli szavakkal azért foglalkozom, mivel a 11. kiadásban az egybe-, a 12. kiadásban pedig a különírás szerepel. Mielőtt a szabályzatok idevágó pontjait idézném, vizsgáljuk meg A magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott kiadásának cserbenhagy szócikkét! Az első jelentését így fejti ki a szótár: ...

Bővebben »

Volt egyszer egy…

…magyar betyárromantika. Legközismertebb alakja Rózsa Sándor, aki részt vett a ’48-as szabadságharcokban. A kiegyezés utáni közkegyelem sem kegyelmezett neki, továbbra is börtönben maradt, mindaddig, amíg a közakarat – a szegediek több száz aláírást gyűjtöttek a kiszabadítását kérelmezve – 1868-ban ki nem szabadította a péterváradi kazamatákból. Rózsa Sándor tehát börtönben volt 1862-ben, amikor az egész magyar sajtót bejárta a hír, hogy ...

Bővebben »

Udvarhelyi anzix – 1772 A verbunkos

Zója István fia, György már öt éve élt házasságban asszonyával, de a gyermekáldás elkerülte a családot. Mindketten fiatalok voltak, ám az emberek már úgy tekintettek rájuk, mint magtalan házaspárra. A férfi szerette feleségét és minden tőle telhetőt megtett azért, hogy kedvében járjon. Ennek ellenére az asszony soha semmivel nem volt megelégedve. Semmi nem volt jó vagy elég számára, amit férjétől ...

Bővebben »

Kőből, fából, emlékből…

Történelmi emlékkönyv Ferencz Imre Táncoló kövek című kötete, jóval több csokorba gyűjtött versek egyszerű halmazánál; egy jól körülhatárolt és átgondolt történelmi emlékkönyvre emlékeztet. Cseke Gábor recenziója. 1. A költői létezésnek és életérzésnek furcsa szakaszai vannak; ezért nem is érdemes mindenáron megirigyelni a versíró embert. Mert igaz, hogy ő valami olyant tud, ami nekünk – úgy érezzük – nem adatott meg, ...

Bővebben »

Bécs fölött a Hargitát…

Amikor Bencze Áron becsukta az ajtót Csapó András mögött, először azt sem tudta, hogy sírjon-e vagy nevessen-e? S bár az első pillanatban forrt a düh benne, ahogy magára maradt, ahogy a lakás visszanyerte a megszokott meghittségét, lassan felengedett a testében lévő feszültség. Hát ez is megvolt, megtörtént – villant át rajta. – Hívjon az ember vendéget a házba, hogyha meg ...

Bővebben »

Gerber Pál kerek világa

A meghökkentést a megformálás igen magas fokán űzi – írják Gerber Pál festőművészről méltatói, akik szerint a Tatabányáról indult művész a banálist ötvözi a szakrálissal. A csíkszeredai közönség is megismerkedhet az alkotó munkásságával: a Petőfi u. 4. szám alatti Új Kriterion Galériában ma este 6 órakor nyílik kiállítás. Az alábbiakban a művész ajánlja a kiállítást. Iszom a teám. Iszom a ...

Bővebben »

Indiai kultúrsokk 56. – Delhi, részben az egész

Delhiben egyszerre minden ott volt, amit eddig Indiában megéltünk. Az új városrész az ország mai arcát, illetve azt tételezi, merre szeretne tartani a kontinensnyi állam. Modern, szellős negyedek, felhőkarcolók, viszonylag járható, széles utak, nagyarányú építkezés és a multik erőteljes jelenléte egyfelől, az utcák szélén pedig, meg az Óvárosban és a periférián a már megszokott, hihetetlenül elhanyagolt, szegény vagy csak szegényes, ...

Bővebben »

A székelyderzsi unitárius templom orgonájának története

Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A Homoródmente unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila. Székelyderzs erődtemploma ma kiemelkedő jelentőségű műemlék. Első írásos említése 1274-ből való egy Miklós nevű magisterről, aki a derzsi plébániatemplom esperese, IV. Lászlótól Őregyházát kapta adományul. A falut 1334-ben a pápai ...

Bővebben »

Községháza és városháza – Politikusok és jogászok figyelmébe –

Azt írja az újság, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a hazai magyar elöljárók Strasbourgban fütyülve nyernék meg a községháza felirat miatt folyó pereket. Csíkszeredai politikus szerint viszont törvénymódosításra van szükség a községháza felirat jogszerűvé tételéhez. Nem kell semmiféle törvénymódosítás – ha az úgynevezett 20 százalékos feltétel megvan –, hisz a most hatályban lévő jogszabály szerint „(…) a közintézmények ...

Bővebben »