Műhely

Szent István a magyar költészetben

Bár első királyunk, Szent István emléke nem annyira eleven a nép körében, mint a lovagkirály Szent Lászlóé, műve elismeréseként alakja azonban bevonult az irodalomba is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vette számba, hogy miként jelenik meg a nagy király alakja a magyar irodalomban, az alábbiakban vonatkozó tanulmányából közlünk részleteket. Egy nagy történelmi személyiség költői megidézésének többnyire nem pusztán alkalmi jelentősége van, jóllehet ...

Bővebben »

A hit alappillérei és az elnököket adó város

Bár elhagytuk Fatehpur Sikri fantomvárosát, mégis továbbra is a látottak, és különösen az arányaik foglalkoztattak, hisz a hatalmas fedetlen mecset a gyülekezeti terével és körbeszaladó széles árkádos-oszlopos falaival vetekedett mind méretében, mind pompájában a királyi palotával, színesen illusztrálva a hatalom és a hit összefonódását és azonos súlyát az iszlámban. Aztán az autóbuszon döcögve elmerenghettünk azon is, hogy az olyan hatalmas ...

Bővebben »

Melyik a nehezebb?

Nyári irodalmi barangolásunk végéhez közeledve olyan művekből idéznék, amelyekben nem a magyar nyelven és kultúrán felnőtt emberek vallanak nyelvünkről, illetve nyelvünkhöz és az általuk beszélt nyelvhez való viszonyukról. Móra Ferenc A legszebb nyelv című írásában egy berlini nyelvész barátjának véleményét ismerteti érzékletesen: „Van nekem egy berlini filológus jóbarátom, akivel valószínűleg jóbarátok is maradunk, mert nagyon messze élünk egymástól. Német ember ...

Bővebben »

Volt egyszer egy…

…higannyal impregnált tiszt. Miroslav Krleža (1893–1981) költő, író, esszéista nevezi így az osztrák–magyar hadsereg tisztjeit, akik közé különben ő is tartozott: „frissen fürösztött, ápolt kezű-lábú, edzett, masszírozott, gonorrheamentes, higannyal impregnált, gáláns, kártyás, lóversenyző, lump donjuan”. A mai olvasó számára az ápoltság érthető. No, de a higany? A korabeliek viszont pontosan tudták, miről van szó: az akkor nagyon elterjedt nemi betegségeket ...

Bővebben »

Ejtsük helyesen!

Az újságokból és a rádióból értesültünk arról, hogy a hetedik osztályos lányok ebben a tanévben is ingyenesen kaphatják meg a méhnyakrák elleni védőoltást. Ennek a betegséget megelőző intézkedésnek természeten örülünk. Az azonban már kevésbé örömteli, hogy a rádió bemondója (bemondói) rendre hibásan ejti (ejtik) ki a méhnyakrák összetett szót, vagyis az összetétel előtagjának szóvégi h hangját is ejtik. Mint tudjuk, ...

Bővebben »

Firkák

Az esernyő Ablakban állva bámulom a hajnali esőt. Lábamnál sóváran dorombol szakadt esernyőm, amit rendszerint itthon felejtek. Hegedűszóló Szívesen hegedülnék, még egyszer, egy zenekarban. De félő, végül csak rám sózzák a hegedűszólót… Indiánok játszadoznak A parton sápadt gyep szőnyegén két kopott sastoll: valahol, mélyen a fű alatt, indiánok lelkei játszadoznak. Kalapos hűség Életem 72 évében egyetlen kalapot vettem, még fiatalon, ...

Bővebben »

Felhagyott főváros

Észak-India, ahol mi jártunk, olyan hatszáz évig az iszlám birodalma volt, amely alighogy megjelent az Arab félszigeten, el is indult világhódító útjára. Az iszlámról beszélni pillanatnyilag, ill. már legalább másfél évtizede szinte egyfolytában igen időszerű téma. Ma, miközben hol Charlie Hebdóról, hol a nehezen megnevezhető (vajon menekülők, bevándorlók vagy valami mások?) – de mindenképp iszlám – tömegekről értekezünk pró és ...

Bővebben »

Még egyszer a Sors és jelképről

Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920–1990 címet viselte a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású, az erdélyi képzőművészeti élet változatosságát bemutató kiállítása. Lapunk Műhely melléklete nem sokkal a megnyitás után, április 30-án közölte a kiállítás kurátora, Szücs György művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese gondolatait a kiállításról. A tárlatot zárása előtt Szabó András képzőművész, a Nagy Imre-hagyaték ...

Bővebben »

A homoródszentmártoni unitárius templom orgonáinak története

Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A Homoródmente unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila. A falu első írásos említése az 1333–1334-es pápai tizedjegyzékben maradt ránk, Sancto Martino alakban. Az első ismert papja egy bizonyos Ábrahám volt. Az ekkor fizetett tized alapján (8 illetve 10 ...

Bővebben »

A mi nyelvünk

Kazinczy Ferenctől kölcsönöztem a címet. A jeles költő, a nyelvújítás vezéralakja azonos című, 1836-ban megjelent versében így vall a nyelvről: „Isteni bája a szép Hellasnak, római. nagyság, / Francia csín, és német erő, s heve Hesperiának, / És lengyel lágyság! titeket szép nyelvem irígyel. / S ti neki semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak / S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa ...

Bővebben »