Levélbontás

Csíksomlyón nincs záróra

Liturgiacsendben meditálok a csukott ajtójú taber­nákulum és a fölötte őrködő félezredes Szobor előtt. Jó néhány nappal ezelőtt még számos (ezrekben kifejezhető) székely, magyar testvérem dicsőítő, esdeklő, hálaadó éneke tette hangossá; csendben könnyezők, panaszkodók és esdeklők imája töltötte be a szent hajlékot. Ők már Csíksomlyótól távol élik mindennapjaikat, ott, ahová rendeltettek, s úgy ahogyan módjuk, lehetőségük engedi. Most csend van tehát ...

Bővebben »

Életképek

„Nagy fába vágtam a fejszémet” – fogalmazódik meg bennem a gondolat. Kellene írni, megemlékezni, hogy maradjon pár gondolat írott formában is, nemcsak számomra, hanem mindazok számára is, akik ismertük, szerettük és szívünkbe zártuk. Ő Pomjanek Béla túratársunk, akire emlékeztünk, mikor egy 40 fős csapattal indultunk útnak a Pogány-Szép-havas irányába, feljutva a Szent László-kápolnához. Ezt az utat nemcsak magunkért, hanem Őérte ...

Bővebben »

Pünkösd és a csíksomlyói búcsú

A Szentlélek kiáradása az egyház születésnapja. Hús­vét után a legrégibb ünnep a pászka-ünnepe utáni 50 napon volt a Hetek ünnepe, görögül pentekosténak nevezték. Pün­kösd nem különálló ünnep, hanem a húsvéti idő befejezője. Pünkösd szombatja: a csík­somlyói Segítő Mária búcsúja. Csík­somlyó a ferences barátokkal a reformáció korában vált katolikus központtá, miután 1567 pün­kösdjén a gyergyói, csíki, ká­szoni és háromszéki székelység a ...

Bővebben »

Köszönet a diákjainknak…

Szombaton, május 30-án zajlott a Vöröskereszt által szervezett Sanitarii pricepuţi – Ügyeskezű sanitécek verseny megyei szakasza a megyeszékhelyen, a központi parkban. A versenyre való felkészülés időt, energiát, nagyon sok munkát igényelt, három általános iskolából készítettem fel egy-egy csapatot: Petőfi Sándor Általános Iskola, József Attila Általános Iskola, Liviu Rebreanu Általános Iskola. A felkészítést úgy szerveztem meg, hogy az elején az egész ...

Bővebben »

Testvérgyilkosság?

Codru-i frate cu românul (Az erdő a román testvére) – Ez a mondat többször előfordul a román irodalomban, de a kesergő nótáikban (doina) is többször hallható. Hogy ez tényleg igaz is (volt), azt bizonyítja a Tolnai Világlexikonban a Wesselényi grófokról szóló írás azon része, miszerint a Keleti-Kárpátokon keresztül a gróf több román családot behozott az akkor Magyarországhoz tartozó Nyugat-Erdélybe, zsellérként ...

Bővebben »