Dokumentum

1980. szeptember 29. és október 4. között lapelődünkben, a Hargitában egyetlen sor sem jelent meg a székelység egyik legnagyobb alakjának haláláról. A hatóságok sajtóembargót rendeltek el, és azt is próbálták megakadályozni, hogy tömegek kísérjék utolsó útjára Áron püspököt – részben sikerrel, ugyanis annak ellenére, hogy az utóbbi években megjelent írások előszeretettel többszörösre duzzasztják a résztvevők számát, Márton Áron temetési szertartásán ...

„Tauber Manyika csinos jelmezben bájosan előadott énekével és ritmusos táncával szünni nem akaró tapsra inditotta a nézőket” – fogalmazott a Csíki Lapok 1915. január 27-én, a csíkszeredai Vöröskereszt Egyesület műsoros estje után. A 111 éve, 1905 januárjában, Csíkszeredában született későbbi operaénekesnőnek, aki ekkor még csak tízéves volt, ez lehetett az egyik első nyilvános fellépése. A régi csíki sajtót böngészgetve gyakran ...

Elrettentő példát szolgáltatni – ez volt a hatalom egyik legfontosabb módszere az 1956-os forradalmat követő kilenc esztendőben, amikor politikai okokból a Marosvásárhelyi Katonai Ügyészség több mint ezer személyt állított bíróság elé. Többségüket 1958–1959 folyamán tartóztatták le, és meghurcolásuk egyáltalán nem vagy csak közvetve állt kapcsolatban a magyar forradalommal. A vád tárgya az esetek 59,7%-ában rendszerellenes megnyilvánulás, 20%-ban a kollektivizálás akadályozása, ...

Kitörő lelkesedés, felzászlózott városok, népviseletbe öltözött lakosok várták 75 évvel ezelőtt, 1940. október 7-8-án a kormányzópárt Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszéken. A látogatás órái elröppentek, és az emlékeket kiszínezte az idő, Horthy Miklóst fehér lóra ültette, sőt a látogatás időpontját is átköltöztette pünkösdre. Mi ezúttal megpróbáljuk a levéltár, a korabeli sajtó és az emlékezet alapján felidézni ezeket a napokat. 1940. szeptember ...

Egy kedves olvasó hívta fel a figyelmünket A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma az 1914–1918-as háború emlékére című, 1941-ben megjelent kiadványra, amely néhány csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és gyimesi első világháborút járt izraelita katona adatait is tartalmazza. Ennek kapcsán gondoltunk arra, hogy felvillantjuk, akárcsak korábban a magyar-örményekét, a székelyföldi zsidóság jelenlétét a Monarchia hadseregében. Köztük volt például a százhúsz éve született és harmincöt ...

Szántó Lőrincre hónapokkal ezelőtt figyeltem fel. Pünkösdi világháborús oldalt szerettem volna írni, de csak az első hírig jutottam: elolvastam, hogy száz évvel ezelőtt, éppen pünkösd másodnapján tüntették ki harmadjára a kozmási Szántó Lőrincet. Csakhogy a hozzátartozókat megtalálni kissé időigényesebb volt, mint gondoltam, s a kitüntetés alkalmából készült fényképekre is újabb heteket kellett várni, de érdemes volt, mert annak ellenére, hogy ...

Az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntést követően, szeptember 5-én kezdték meg a magyar csapatok az átadásra kerülő erdélyi területek megszállását. Székelyföldet éppen 75 évvel ezelőtt, szeptember 9 és 13-a között érték el. Parajd, Korond, Gyergyószentmiklós, Ditró, Maroshévíz és Borszék népe szeptember 10-én fogadta a bevonuló csapatokat, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Csíkszentdomokos és Gyimes lakossága szeptember 11-én ünnepelt. Alcsíkra és Háromszékre szeptember ...

„Az eszme nálunk is megértőkre talált…”    Már szinte közhelyszámba megy, hogy a nőknek a front mögött kellett tartani a frontot, s az ő háborújuk a gyermekneveléssel, a gazdálkodással és a háztartással, férfiak nélkül legalább olyan gyötrelmes volt, mint a férfiak frontszolgálata. A határőrvidéken élő székely asszonyok a történelem folyamán nem először kerültek ilyen helyzetbe, de ezúttal ők is kezdtek ...

Emlékképek a nagy háborúból XXVII. Olvastam a Szentes Gábor és Szentes Szidónia által írt Ma­défalva hagyatéka című kötetben a madéfalviak 1944 őszi menekülése kapcsán egy tragikus balesetről: „A vonaton utazók éjszakára a vagon tetejére mentek aludni, hogy jobban elférjenek. Így történhetett, hogy egy csecsemő kiesett alvó anyja kezéből. Mikor az anya felébredt, akkor vette észre, hogy a gyermeke nincs a ...

Emlékezzetek és küzdjetek azért, amiért mi életünket áldoztuk – ez lesz a felirata az elesettek névsora mellett a csíkszeredai világháborús hősök emlékművének. Darvas-Kozma József esperes azt szeretné, ha október 18-án, a millenniumi templom orgonájának szentelésével egyszerre az emlékművet is leleplezhetnék. Az emlékjel elkészítésére leadtuk a megrendelést, és Bogos Ernő építész a végleges jóváhagyáshoz is összeállította a szükséges iratcsomót – foglalta ...