Dokumentum

Kitörő lelkesedés, felzászlózott városok, népviseletbe öltözött lakosok várták 75 évvel ezelőtt, 1940. október 7-8-án a kormányzópárt Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszéken. A látogatás órái elröppentek, és az emlékeket kiszínezte az idő,…
Olvass tovább...

Egy kedves olvasó hívta fel a figyelmünket A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma az 1914–1918-as háború emlékére című, 1941-ben megjelent kiadványra, amely néhány csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és gyimesi első világháborút járt izraelita…
Olvass tovább...

Szántó Lőrincre hónapokkal ezelőtt figyeltem fel. Pünkösdi világháborús oldalt szerettem volna írni, de csak az első hírig jutottam: elolvastam, hogy száz évvel ezelőtt, éppen pünkösd másodnapján tüntették ki harmadjára a kozmási Szántó…
Olvass tovább...

Az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntést követően, szeptember 5-én kezdték meg a magyar csapatok az átadásra kerülő erdélyi területek megszállását. Székelyföldet éppen 75 évvel ezelőtt, szeptember 9 és 13-a között érték el. Parajd,…
Olvass tovább...

„Az eszme nálunk is megértőkre talált...”  Már szinte közhelyszámba megy, hogy a nőknek a front mögött kellett tartani a frontot, s az ő háborújuk a gyermekneveléssel, a gazdálkodással és a háztartással, férfiak nélkül…
Olvass tovább...

Emlékképek a nagy háborúból XXVII. Olvastam a Szentes Gábor és Szentes Szidónia által írt Ma­défalva hagyatéka című kötetben a madéfalviak 1944 őszi menekülése kapcsán egy tragikus balesetről: „A vonaton utazók éjszakára a vagon tetejére…
Olvass tovább...

Emlékezzetek és küzdjetek azért, amiért mi életünket áldoztuk – ez lesz a felirata az elesettek névsora mellett a csíkszeredai világháborús hősök emlékművének. Darvas-Kozma József esperes azt szeretné, ha október 18-án, a millenniumi…
Olvass tovább...

Az asszonyoknak a háborúk idején elsősorban a hátországban kellett helytállniuk: megművelniük a földeket, nevelniük a gyermekeket, néha viszont frontközelbe kerültek: ápolónőként, a sebesült férj látogatására, szerelmesként, vagy mert éppen…
Olvass tovább...

Az asszonyoknak a háborúk idején elsősorban a hátországban kellett helytállniuk: megművelniük a földeket, nevelniük a gyermekeket, néha viszont frontközelbe kerültek: ápolónőként, a sebesült férj látogatására, szerelmes asszonyként, vagy,…
Olvass tovább...

Nem tudjuk, hogy pontosan hány hónapot, hány évet katonáskodtak és sínylődtek fogságban alig több mint nyolcvan év leforgása alatt – 1880 és 1944 között – a csíksomlyói Péter család férfitagjai, de nagyvonalú számítások szerint is a három…
Olvass tovább...