Bukarest elbúcsúzott

Hétfői lapszámunkban azt latolgattuk, hogy a pályázó tagállamok, illetve fővárosok és/vagy városok közül melyek a legesélyesebbek az Európai Gyógy­szer Ügynökség (EMA), valamint az Európai Banki Szak­hatóság (EBA) jelenleg Londonban lévő székházainak azokba való áthelyezése tekintetében. Erre az áthelyezésre, áttelepí­tésre annak okán kerül sor, hogy Nagy-Britannia kilépik az Eu­rópai Unióból, s a tagsága megszűnésének várható időpontja 2019. március 29. Hétfőn eldőlt a két uniós hatóság jövőbeli székhelyének a sorsa.

Amszterdami látkép. Új helyszín Fotó: sciencemag.org

A legfontosabb ügynökségek egyike az EMA, amelynek 900 alkalmazottja van, és mint szabályozási hatóság igen jelentős szerepkört tölt be. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sokan pályáztak az új székhelyre, szám szerint 19 európai nagyváros, köztük Bukarest is. Igen erős mezőny alakult ki, s menet közben olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a legesélyesebbnek a szlovákiai Pozsony és az olaszországi Milano tűnt, továbbá az esélyesek között emlegették Amszterdamot és Koppenhágát is. Hétfőn szavazás útján jelölték ki a majdani székhelyet. A tagállamok külügy- és belügyminiszterei vettek azon részt, s az első kör után három esélyesnek tartott nagyváros: Milano, Amszterdam és Koppenhága maradt versenyben. Tehát amint az várható volt, Bukarest kibukott. A második körre tulajdonképpen nem került sor, mert sorshúzás révén döntöttek, a nyertesnek pedig Amszterdam bizonyult. Időközben olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint maguk az ügynökség alkalmazottai is intenzíven lobbiztak annak érdekében, hogy Bukarest ne jöhessen számításba. Talán az ilyen jellegű értesülésekre is alapozott a liberális párt európai parlamenti képviselője, Siegfried Mureșan, aki azt hangoztatta, hogy a jelenlegi kormányt terheli a felelősség azért, hogy Románia elszalasztotta azt az esélyt, amit számára jelentett volna az Európai Gyógyszer Ügynökség Bukarestbe való áthelyezése. Meglátása szerint a benyújtott pályázat nem volt eléggé megalapozott, a kormány olyan helyszínt jelölt meg a majdani székház építése céljából, amely a tömegközlekedés szempontjából túlterhelt, ilyenképpen pedig gondot okoz annak megközelítése. Ugyanakkor szerinte az is sokat nyomott a latban, hogy egyelőre „még a jövő zenéje” az otopeni-i repülőtérnek közúti szállítási vonallal való összekötése magával a fővárossal. (Egyébként az utóbbi évek során a mindenkori kormányok kilátásba helyezték a metróvonal mielőbbi kiterjesztését, de terítékre került a megfelelő vasúti összeköttetés kiépítése is.)
Az Európai Banki Szakhatóság (EBA) székhelye nem váltott ki olyan érdeklődést, mint a gyógyszerügynökségé, alig 8 nagyváros nyújtott be pályázatot, köztük lévén Luxembourg, Brüsszel, Párizs, Varsó és Bécs. Az első kör után három város jutott tovább Párizs, Frankfurt és Dublin, a második kör során kiesett Frankfurt. A harmadik kör során egyenlő szavazatot kapott Párizs és Dublin, így végül is sorshúzás révén döntöttek, s az a francia fővárosnak kedvezett.

Hecser Zoltán