Bodor Ferenc rehabilitálása

Két évvel ezelőtt Csíkszentmihály és Csíkmadaras önkormányzata Komán János tanár, közíró szorgalmazására vállalta, hogy emléket állít Bodor Ferencnek, a csíki ágyúöntőnek – szoborral és könyvvel. A kötet Ágyúcső és puskapor címmel a napokban jelent meg. Csíkszeredában és Csíkmadarason szerdán délután mutatták be a szerzők jelenlétében. Az eseményről Daczó Katalin számol be.

Pál-Antal Sándor és Süli Attila. Visszaadott múlt Fotók: Daczó Katalin

Kiindulási pontunk az volt, hogy rehabilitáljunk egy méltatlanul elfeledett, félreállított 1848-as csíki személyiséget – emelte ki dr. Pál-Antal Sándor történész. – Azt mondom nyugodt lelkiismerettel, büszkék vagyunk, hogy sikerült ezt a könyvet kihoznunk. Kétéves munka fekszik benne.
A tanulmánykötet szerkesztője elmondta, amit eddig sem vitatott senki, az az, hogy Bodor Ferenc, a balánbányai üzem vezetője Csíkmadarason lőporgyárat épített, ami két hónapon keresztül a legnagyobb magyar lőporgyár volt.
– Ami viszont nagyon sok vitát váltott ki, az Bodor Ferenc ágyúöntő tevékenysége – fejtette ki a történész. – Bodor Ferenc ugyanis hamarább öntött ágyút a Székelyföldön, mint Gábor Áron, aki az ágyúöntésnél asszisztált. Ezt a Gábor Áron-kultusz művelői már a 19. század második felében sem ismerték el, tagadták Bodornak a tevékenységét, azét a Bodorét, akit eléggé félreállították a forradalom után, nehéz körülmények között élt. Előbb vizsgálati fogságba került, két éven keresztül ítélet nélkül várfogságban volt Marosvásárhelyen, majd erdészeti hivatalnok lett, végül élete utolsó szakaszában a honvédelmi minisztériumnál tisztviselő lett, de a tevékenységét végig tagadták – mondta a történész. – Süli Attila hadtörténésznek az érdeme, hogy ebben a kérdésben tiszta vizet öntött a pohárba. Az én szerepem az volt, hogy a létrejött kutatói-szerzői gárda munkáját összefogjam, és hozzunk ki egy olyan tanulmánykötetet, amelynek célja elsősorban Bodor Ferenc rehabilitálása, ugyanakkor Csíkszék 1848-as szerepének a kiemelése.
A kötetben tíz tanulmány kapott helyet: Süli Attila hadtörténész írásai mellett Pál-Antal Sándor tanulmánya az 1848-as csíkszéki eseményekről, valamint Komán János írása Bodor Ferenc életútjáról.
– Az adatokat hárman gyűjtöttük össze, és sikerült összefoglalnunk mindazt, amit tudni lehet Bodorról és a családjáról – mondta Pál-Antal Sándor. – Bizonyos tekintetben elégedetlenek vagyunk, mert úgy érezzük, több kellett volna. De ha tekintetbe vesszük, hogy hasonló személyiségekről ennél sokkal kevesebbet vagy semmit sem tudunk, mégiscsak elégedettek lehetünk. Tisztáztuk Bodor Ferenc származását, családi körülményeit, a különböző helyeken való munkaviszonyait, a balánbányai, valamint a ’48-as forradalom idején kifejtett tevékenységét, és Süli Attila szorgalmának köszönhetően a kötet végén közel 50 dokumentum is szerepel Bodor Ferenc tevékenységére vonatkozóan.

Az utóbbi két évben végzett kutatásoknak köszönhetően derült ki, hogy Bodor Ferenc, az ágyúöntő honvéd százados a Felvidéken, Barka helységben született Krausz néven, a selmecbányai Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémián tanult, majd a balánbányai rézbányánál bányanagyként alkalmazták.
A kötet szerzői Csíkszeredában, Budapesten, illetve a bécsi hadi levéltárban folytattak kutatásokat. Fontosnak tartották, hogy a kötet ne csak Bodor Ferencről szóljon, hanem megjelenjen az a környezet is, amelyben tevékenykedett, ezért születtek tanulmányok Háromszék, illetve Csíkszék 1848 október–novemberi eseményeiről is, különös tekintettel Csík pacifikálásának kérdésére.
– Sikerült az eddig ismertnél sokkal árnyaltabb képet kialakítani, ami nagyon jól mutatja az önvédelmi harc vállalásának, nem vállalásának dilemmáját – hangsúlyozta Süli Attila –, azt hogy egy közösség milyen válaszút elé kerülhet egy döntés meghozatalánál. Munkásságom másik része Bodor Ferenc bányaművezető és lőporgyár-igazgató 1848–49-es jegyzőkönyvének elemzése. Ezt eddig is többnyire hiteles forrásnak tudták, de akadt olyan is, aki hamisítványnak tartotta és ez terjedt el a köztudatban. Mi részletesen elemezzük a jegyzőkönyvet, és bemutatjuk magát a vitát is. Ugyanakkor új források is kerültek elő Budapesten a Hadtörténeti Levéltárból, amelyek más megvilágításba helyezik Bodor Ferencnek a szerepét. Megjegyezném, hogy Bodor Ferenc rehabilitációját a neves székelyföldi tudósok közül Bözödi György kezdeményezte, bár kezdetben nem akart legendaromboló lenni, viszont halála előtti interjújában már felvállalta, és azt mondta, hogy szükség van egy árnyaltabb, a múltat sokkal jobban tükröző Gábor Áron-képre, és ennek a része lett volna Bodor Ferencnek a rehabilitálása is.
A több mint háromszáz oldalas kötet a Mentor Kiadó gondozásában, Csíkmadaras önkormányzatának támogatásával jelent meg. Sajtó alá rendezte Pál-Antal Sándor.