Beszélgetés Gálfi Árpád polgármesterrel – Azt csináljuk, amit mondunk

11

Karácsonykor volt éppen fél éve annak, hogy új csapat áll Székelyudvarhely élén. Gálfi Árpád az MPP–EMNP koalíció színeiben megválasztott polgármester és támogatói köre teljes változást ígért a városvezetés céljai, tevékenysége, mentalitása szempontjából. Gálfi Árpád polgármesterrel készített évértékelő interjúnkban nagyobbrészt a kampányban elhangzott szlogeneket használtuk hívó szóként.

Fotó: Lőrincz Csaba

– Fél év telt el a júniusi 5-i helyhatósági választás óta. Hogyan látja, mennyiben sikerült beváltani az Elég volt! Válts jobbra! kampányszlogenben megfogalmazottakat? Sikerült-e a tehetetlenséget alkalmassággá váltani?

– A helyhatósági választáson a székelyudvarhelyiek egyértelműen kifejezték, hogy irányváltást akarnak a városban. Ezt bizonyítja, hogy bizalmat szavaztak mind nekem, mind a koalíció tanácsosi listájának, így városfejlesztési elképzeléseit a városháza önkormányzati testületi többséggel közösen tudja kivitelezni. Az elmúlt félév sok szempontból tanulóidőszak volt nekünk, hiszen annak ellenére, hogy én is 12 éve, de a csapatból mások is, több éve töltünk be önkormányzati tisztséget, az előző városvezetés a városháza belső működésébe nem, vagy csak alig engedett belelátni, újító, jobbító javaslatainkat, legtöbbször meg sem hallgatva, félresöpörte. Mi az elmúlt félévben ennek a bezárkózó mentalitásnak a felszámolására törekedtünk minden téren. Nyitottunk a székelyföldi városok polgármesterei felé, együttgondolkodásra és közös cselekvésre hívtuk az udvarhelyszéki települések vezetőit, szorosabbra fűztük elfeledett testvértelepüléseinkkel a kapcsolatokat, s nem utolsósorban testvérvárosi szerződést kötöttünk Budapesttel, a nemzet fővárosával. Úgy gondolom, hogy az említett példák is csak megerősítik a kampányban elhangzott célunkat, hogy a tehetetlenséget alkalmasságra cseréljük, hiszen az előttem lévő városvezetés korában Székelyudvarhely megtorpant, jelentősége csökkent. Mi ezzel szemben vissza akarjuk helyezni Udvarhelyt az őt megillető helyre.

– A korábbi városvezetéshez képest hitelesebb-e a mostani? Ha igen, miért?

– A mostani városvezetés hitelességét, úgy gondolom, nem lehet megkérdőjelezni, hiszen ahogyan azt ígértük, minden területen igyekeztünk a szakmaiságra helyezni a hangsúlyt, hogy minél inkább megalapozzuk döntéseinket. Az elmúlt félévben nem zárkóztunk el a párbeszédtől, szakembereket, civileket, városlakókat kérdeztünk meg az őket érintő problémákról. A nyáron elindítottuk a lakossági fórumokat, elsősorban a város kiépülőben lévő, új részeiben, de találkoztunk a csereháti lakosokkal is, hogy első kézből ismerjük meg elvárásaikat, gondjaikat. Az előző városvezetés idején az egyik nagy problémát jelentette, hogy a városközpontban több házat is lebontottak, vagy úgy alakítottak át, hogy nem illettek a városképbe, mi ezen a szokáson is változtatni szeretnénk. Például két régi épület átalakítása ügyében beszélgetésre hívtuk a Civilek az Örökségért Mozgalom képviselőit és a kezdeményezőket, a Mallersdorfi ferences nővéreket. Hitelességünk ismérve, hogy azt csináljuk, amit mondunk.

– Munka és otthon – van-e, és ha igen, miben áll az elvándorlás megakadályozásának udvarhelyi stratégiája?

– Hivatalba lépésemet követően csapatommal elsődleges célként jelöltük meg egy, a régiónak is irányt mutató városfejlesztési koncepció összeállítását, ezért az ősz folyamán 11 területen, szakmai fókuszcsoportos megbeszéléseket hívtunk össze, amelyeken több mint száz szakember fejthette ki véleményét. Nem titok, és ezt a kampányban is felvállaltuk, hogy azt szeretnénk, ha Székelyudvarhely olyan város lenne, ahová az értelmiségiek, a szakemberek hazajönnek, illetve itthon maradnak. Éppen ezért indítottuk el a novemberben bemutatott IT Park Projektet, amelynek célja, hogy közép- és hosszú távon minél több informatikus térjen haza városunkba. A projekt a magas hozzáadott értéket termelő szakágazat itthoni megerősítését célozza, ehhez pedig látnunk kell, hogy miként is áll városunkban és környékén ez az ágazat. Azt tudjuk, hogy jelenleg óriási humánerőforrás-hiánnyal küszködik, ezért a cégeknek az egyik legfontosabb kérdés, amikor újabb kirendeltségeket nyitnak, hogy sikerül-e megfelelő szakembereket találni. Mi azt szeretnénk, ha Székelyudvarhelyen négy-öt éven belül megtízszereződjön az informatikusok száma. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy helyi cégeink is munkaerőhiánnyal küszködnek, miközben a napokban jelent meg egy kimutatás arról, hogy a megyében nyilvántartott munkanélkülieknek nem sikerül elhelyezkedniük, mert nem rendelkeznek sem tapasztalattal, sem szakképesítéssel, sőt ezeknek a munkakeresőknek nagy része még a nyolc osztályt sem végezte el. Mi ezen is változtatni szeretnénk, terveink között szerepel a duális képzésben működő szakiskolai oktatás megerősítése, illetve a hivatal támogatni fogja a cégekkel közösen indított szakmai gyakorlatokat is, ezáltal is növelve azt a réteget, amely az iskola elvégzése után nem Európa cselédpiacán fog dolgozni, hanem itthon tud elhelyezkedni.

– Bűnözés – biztonság. A közbiztonság megerősítése egyik legfontosabb kulcsszava volt kampányának. Hogy látja, e téren milyen intézkedések bizonyultak, bizonyulnak hatékonynak?

– Ahogyan azt többször is hangsúlyoztam, egy város közbiztonságának kérdése nem volna szabad közbeszéd tárgyát képezze. Ennek ellenére az elmúlt években a közbiztonság hiánya naponta foglalkoztatta az udvarhelyi embereket. Az új városvezetés aktív szerepet vállalt a közbiztonság javításában: növeltük a helyi rendőrség állományát, decemberben 5 új munkatársat sikerült felvennünk, ahogyan a térfigyelőkamera-hálózat bővítése is folyamatban van. Az ősz folyamán tapasztalt rendbontások ellen is határozottan kiálltunk, és az egyes ügyekben többször találkoztunk a helyi rendőrség, valamint az állami rendőrség vezetőivel. Konkrét esetekben biztosítottuk támogatásunkról a sértetteket, amit a továbbiakban is megteszünk. A főtéri, Kossuth utcai rendbontók az igazságszolgáltatás elé kerültek. A város közbiztonságának javítása több intézmény – állami rendőrség, ügyészség, bíróság – hatékony együttműködését kívánja meg, amelyek függetlenek a városházától, viszont a városvezetés határozott kiállása, szerepvállalása a probléma orvoslásában erre jótékony hatást gyakorolhat.

– Gőg helyett alázat – kérem, fejtse ki, mit jelent ez Önnek, és konkrétan miben érhető tetten a korábbi városvezetéshez viszonyítva ez a magatartásbeli különbség?

– A város szolgálatában hirdettük meg cselekvési programunkat, pontosan azért, mert a város és a közösség igényeit helyeztük előtérbe, s nem az egyéni érdekekre helyeztük a hangsúlyt. Így tettünk akkor, amikor az önkormányzat megszavazta, hogy az állami finanszírozás hiányában a város saját költségvetéséből előlegezi meg az Éltetőkút utca aszfaltozásának befejezését, amely összeget pontosan a munkálatok idejében való lezárása okán már decemberben visszakaptunk az illetékes minisztériumtól. De így tettünk akkor is, amikor leadtuk a pályázatot a csereháti zöldövezet rehabilitációjáról és a csillagvizsgáló épületének felújításáról, hiszen amennyiben elkészül, olyan teret kapunk, amely egyaránt alkalmas lesz rendezvények lebonyolítására és sportolásra is, és ahol mindennaposak lehetnek a családi programok. A jégpályánál szintén a közösség érdekeit helyeztük előtérbe, hiszen nem rövid távban, egy szezont sem kibíró jégpályában gondolkodtunk, hanem professzionális jégpályát szerettünk volna a városnak, ezt szolgálja az új jégszőnyeg és a reményeink szerint február közepére megérkező sátor is, amely által növekedik a jégpálya használatának időtartama az adott szezonban. Összefoglalva azt mondanám, hogy amíg az előző városvezetést az elzárkózás és az egyéni döntések jellemezték, addig mi együttműködésben és közös döntésekben látjuk a siker zálogát.

– Hogyan fogadja a kritikát?

– A kritikát, amennyiben az építő jellegű, mindig is szívesen fogadtam, s most sem teszek másként. Azt azonban nem szeretem, ha valaki úgy fogalmaz meg kritikát velem vagy terveinkkel kapcsolatosan, hogy nem ismeri a teljes hátteret és csak félinformációi vannak. Ez történt az ünnepek előtt, amikor a városban futótűzként terjedt el, hogy januártól megszüntetjük a Benedek Elek Középiskolát. Erről sem akkor, sem most nincs szó, csupán elindítottunk egy konzultációs folyamatot, amelynek a célja, hogy jobbá tegyük az udvarhelyi oktatási hálózatot, hogy a történelmi iskolaváros visszanyerhesse központi szerepét a régióban és a város elméleti és szakközépiskoláiban, minőségi, a 21. századi elvárásoknak megfelelő oktatásban részesüljenek gyerekeink. Az érintettekkel is megbeszéltük, hogy akkor fogunk döntést hozni ezekben a kérdésekben, amikor elkészülnek a szakmai felmérések, stratégiák.

– Végezetül: hogyan látja, melyek azok a dolgok, amelyeket 2017-ben jobbra kellene váltani Udvarhelyen?

– Ebben az évben is a városlakók és a városháza közötti párbeszédet, kapcsolatot fogjuk tovább erősíteni. Fontos, hogy a város és a városháza partnerként tudjon dolgozni, hogy minél több fejlesztés induljon el, és ezt csak a civilekkel, az egyes szakmai szervezetekkel partnerségben, közösen tudjuk elérni.

Asztalos Ágnes
Lázár Emese

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.