Beszélgetés Gálfi Árpád polgármesterrel – Azt csináljuk, amit mondunk

Karácsonykor volt éppen fél éve annak, hogy új csapat áll Székelyudvarhely élén. Gálfi Árpád az MPP–EMNP koalíció színeiben megválasztott polgármester és támogatói köre teljes változást ígért a városvezetés céljai, tevékenysége, mentalitása szempontjából. Gálfi Árpád polgármesterrel készített évértékelő interjúnkban nagyobbrészt a kampányban elhangzott szlogeneket használtuk hívó szóként.

Fotó: Lőrincz Csaba

– Fél év telt el a júniusi 5-i helyhatósági választás óta. Hogyan látja, mennyiben sikerült beváltani az Elég volt! Válts jobbra! kampányszlogenben megfogalmazottakat? Sikerült-e a tehetetlenséget alkalmassággá váltani?

– A helyhatósági választáson a székelyudvarhelyiek egyértelműen kifejezték, hogy irányváltást akarnak a városban. Ezt bizonyítja, hogy bizalmat szavaztak mind nekem, mind a koalíció tanácsosi listájának, így városfejlesztési elképzeléseit a városháza önkormányzati testületi többséggel közösen tudja kivitelezni. Az elmúlt félév sok szempontból tanulóidőszak volt nekünk, hiszen annak ellenére, hogy én is 12 éve, de a csapatból mások is, több éve töltünk be önkormányzati tisztséget, az előző városvezetés a városháza belső működésébe nem, vagy csak alig engedett belelátni, újító, jobbító javaslatainkat, legtöbbször meg sem hallgatva, félresöpörte. Mi az elmúlt félévben ennek a bezárkózó mentalitásnak a felszámolására törekedtünk minden téren. Nyitottunk a székelyföldi városok polgármesterei felé, együttgondolkodásra és közös cselekvésre hívtuk az udvarhelyszéki települések vezetőit, szorosabbra fűztük elfeledett testvértelepüléseinkkel a kapcsolatokat, s nem utolsósorban testvérvárosi szerződést kötöttünk Budapesttel, a nemzet fővárosával. Úgy gondolom, hogy az említett példák is csak megerősítik a kampányban elhangzott célunkat, hogy a tehetetlenséget alkalmasságra cseréljük, hiszen az előttem lévő városvezetés korában Székelyudvarhely megtorpant, jelentősége csökkent. Mi ezzel szemben vissza akarjuk helyezni Udvarhelyt az őt megillető helyre.

– A korábbi városvezetéshez képest hitelesebb-e a mostani? Ha igen, miért?

– A mostani városvezetés hitelességét, úgy gondolom, nem lehet megkérdőjelezni, hiszen ahogyan azt ígértük, minden területen igyekeztünk a szakmaiságra helyezni a hangsúlyt, hogy minél inkább megalapozzuk döntéseinket. Az elmúlt félévben nem zárkóztunk el a párbeszédtől, szakembereket, civileket, városlakókat kérdeztünk meg az őket érintő problémákról. A nyáron elindítottuk a lakossági fórumokat, elsősorban a város kiépülőben lévő, új részeiben, de találkoztunk a csereháti lakosokkal is, hogy első kézből ismerjük meg elvárásaikat, gondjaikat. Az előző városvezetés idején az egyik nagy problémát jelentette, hogy a városközpontban több házat is lebontottak, vagy úgy alakítottak át, hogy nem illettek a városképbe, mi ezen a szokáson is változtatni szeretnénk. Például két régi épület átalakítása ügyében beszélgetésre hívtuk a Civilek az Örökségért Mozgalom képviselőit és a kezdeményezőket, a Mallersdorfi ferences nővéreket. Hitelességünk ismérve, hogy azt csináljuk, amit mondunk.

– Munka és otthon – van-e, és ha igen, miben áll az elvándorlás megakadályozásának udvarhelyi stratégiája?

– Hivatalba lépésemet követően csapatommal elsődleges célként jelöltük meg egy, a régiónak is irányt mutató városfejlesztési koncepció összeállítását, ezért az ősz folyamán 11 területen, szakmai fókuszcsoportos megbeszéléseket hívtunk össze, amelyeken több mint száz szakember fejthette ki véleményét. Nem titok, és ezt a kampányban is felvállaltuk, hogy azt szeretnénk, ha Székelyudvarhely olyan város lenne, ahová az értelmiségiek, a szakemberek hazajönnek, illetve itthon maradnak. Éppen ezért indítottuk el a novemberben bemutatott IT Park Projektet, amelynek célja, hogy közép- és hosszú távon minél több informatikus térjen haza városunkba. A projekt a magas hozzáadott értéket termelő szakágazat itthoni megerősítését célozza, ehhez pedig látnunk kell, hogy miként is áll városunkban és környékén ez az ágazat. Azt tudjuk, hogy jelenleg óriási humánerőforrás-hiánnyal küszködik, ezért a cégeknek az egyik legfontosabb kérdés, amikor újabb kirendeltségeket nyitnak, hogy sikerül-e megfelelő szakembereket találni. Mi azt szeretnénk, ha Székelyudvarhelyen négy-öt éven belül megtízszereződjön az informatikusok száma. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy helyi cégeink is munkaerőhiánnyal küszködnek, miközben a napokban jelent meg egy kimutatás arról, hogy a megyében nyilvántartott munkanélkülieknek nem sikerül elhelyezkedniük, mert nem rendelkeznek sem tapasztalattal, sem szakképesítéssel, sőt ezeknek a munkakeresőknek nagy része még a nyolc osztályt sem végezte el. Mi ezen is változtatni szeretnénk, terveink között szerepel a duális képzésben működő szakiskolai oktatás megerősítése, illetve a hivatal támogatni fogja a cégekkel közösen indított szakmai gyakorlatokat is, ezáltal is növelve azt a réteget, amely az iskola elvégzése után nem Európa cselédpiacán fog dolgozni, hanem itthon tud elhelyezkedni.

– Bűnözés – biztonság. A közbiztonság megerősítése egyik legfontosabb kulcsszava volt kampányának. Hogy látja, e téren milyen intézkedések bizonyultak, bizonyulnak hatékonynak?

– Ahogyan azt többször is hangsúlyoztam, egy város közbiztonságának kérdése nem volna szabad közbeszéd tárgyát képezze. Ennek ellenére az elmúlt években a közbiztonság hiánya naponta foglalkoztatta az udvarhelyi embereket. Az új városvezetés aktív szerepet vállalt a közbiztonság javításában: növeltük a helyi rendőrség állományát, decemberben 5 új munkatársat sikerült felvennünk, ahogyan a térfigyelőkamera-hálózat bővítése is folyamatban van. Az ősz folyamán tapasztalt rendbontások ellen is határozottan kiálltunk, és az egyes ügyekben többször találkoztunk a helyi rendőrség, valamint az állami rendőrség vezetőivel. Konkrét esetekben biztosítottuk támogatásunkról a sértetteket, amit a továbbiakban is megteszünk. A főtéri, Kossuth utcai rendbontók az igazságszolgáltatás elé kerültek. A város közbiztonságának javítása több intézmény – állami rendőrség, ügyészség, bíróság – hatékony együttműködését kívánja meg, amelyek függetlenek a városházától, viszont a városvezetés határozott kiállása, szerepvállalása a probléma orvoslásában erre jótékony hatást gyakorolhat.

– Gőg helyett alázat – kérem, fejtse ki, mit jelent ez Önnek, és konkrétan miben érhető tetten a korábbi városvezetéshez viszonyítva ez a magatartásbeli különbség?

– A város szolgálatában hirdettük meg cselekvési programunkat, pontosan azért, mert a város és a közösség igényeit helyeztük előtérbe, s nem az egyéni érdekekre helyeztük a hangsúlyt. Így tettünk akkor, amikor az önkormányzat megszavazta, hogy az állami finanszírozás hiányában a város saját költségvetéséből előlegezi meg az Éltetőkút utca aszfaltozásának befejezését, amely összeget pontosan a munkálatok idejében való lezárása okán már decemberben visszakaptunk az illetékes minisztériumtól. De így tettünk akkor is, amikor leadtuk a pályázatot a csereháti zöldövezet rehabilitációjáról és a csillagvizsgáló épületének felújításáról, hiszen amennyiben elkészül, olyan teret kapunk, amely egyaránt alkalmas lesz rendezvények lebonyolítására és sportolásra is, és ahol mindennaposak lehetnek a családi programok. A jégpályánál szintén a közösség érdekeit helyeztük előtérbe, hiszen nem rövid távban, egy szezont sem kibíró jégpályában gondolkodtunk, hanem professzionális jégpályát szerettünk volna a városnak, ezt szolgálja az új jégszőnyeg és a reményeink szerint február közepére megérkező sátor is, amely által növekedik a jégpálya használatának időtartama az adott szezonban. Összefoglalva azt mondanám, hogy amíg az előző városvezetést az elzárkózás és az egyéni döntések jellemezték, addig mi együttműködésben és közös döntésekben látjuk a siker zálogát.

– Hogyan fogadja a kritikát?

– A kritikát, amennyiben az építő jellegű, mindig is szívesen fogadtam, s most sem teszek másként. Azt azonban nem szeretem, ha valaki úgy fogalmaz meg kritikát velem vagy terveinkkel kapcsolatosan, hogy nem ismeri a teljes hátteret és csak félinformációi vannak. Ez történt az ünnepek előtt, amikor a városban futótűzként terjedt el, hogy januártól megszüntetjük a Benedek Elek Középiskolát. Erről sem akkor, sem most nincs szó, csupán elindítottunk egy konzultációs folyamatot, amelynek a célja, hogy jobbá tegyük az udvarhelyi oktatási hálózatot, hogy a történelmi iskolaváros visszanyerhesse központi szerepét a régióban és a város elméleti és szakközépiskoláiban, minőségi, a 21. századi elvárásoknak megfelelő oktatásban részesüljenek gyerekeink. Az érintettekkel is megbeszéltük, hogy akkor fogunk döntést hozni ezekben a kérdésekben, amikor elkészülnek a szakmai felmérések, stratégiák.

– Végezetül: hogyan látja, melyek azok a dolgok, amelyeket 2017-ben jobbra kellene váltani Udvarhelyen?

– Ebben az évben is a városlakók és a városháza közötti párbeszédet, kapcsolatot fogjuk tovább erősíteni. Fontos, hogy a város és a városháza partnerként tudjon dolgozni, hogy minél több fejlesztés induljon el, és ezt csak a civilekkel, az egyes szakmai szervezetekkel partnerségben, közösen tudjuk elérni.

Asztalos Ágnes
Lázár Emese