Az interneten terjed a legnagyobb sebességgel a butaság – Beszélgetés dr. Boldogkői Zsolt biológiaprofesszorral

Dr. Boldogkői Zsolt évek óta küzd a tudatlanság ellen, segítségül hívja a médiát és megcáfolja a terjedő áltudományos nézeteket, elsősorban az alternatív orvoslás és a természetgyógyászat tárgyköréből. Írásai és egyéb megnyilvánulásai nagy visszhangot váltanak ki.

– Hogyan alakultak ki a téveszmék?

– Az ember megpróbálja értelmezni a világ dolgait, de ha nincs elegendő tudományos ismerete, akkor téves konklúziókra is juthat. Sokkal jellemzőbb ennél, hogy nem saját kútfőből magyarázzuk a dolgokat, hanem másoktól vesszük át a magyarázatokat. Manapság az interneten terjed a legnagyobb sebességgel a butaság.

– Hogy látja, mennyire van fogékonyság a társadalomban a tévhitek iránt?

– A társadalom tagjainak nagy többsége fogékony a téveszmékre. A legtöbben úgy vélik, hogy értenek az egészség és a teremtés/evolúció kérdéseihez. Valójában nem ez a helyzet, de az érintettek ezt nem látják be.

– Miért hajlamosak az emberek elfogadni az ilyesmiket?

– A tudáshiány és pszichológiai vagy anyagi szükségletek miatt. Az emberi elme további jellemzője, hogy fontos kérdésekben ragaszkodik az álláspontjához, még akkor is, ha az ellentmondó tények kiszúrják a szemét.

– Miben különbözik a tudomány az áltudományoktól?

– A tudomány abból indul ki, hogy a világot úgy ismerjük meg, ha kísérleteket végzünk, amit mások meg tudnak ismételni. A tudomány koherens rendszert alkot. Az áltudomány nem végez kísérleteket, vagy ha igen, azokat nem szakszerűen teszi. Állításai rendszerint ellentmondanak a jelen tudományos felfogásnak, és sok esetben kifejezett ostobaságok.

– Miért alakulhattak ki az áltudományok, mi az oka a nép­szerűsé­güknek?

– A betegségek gyógyítására alkalmazott áltudományok a leggyakoribbak. Az emberek könnyen és olcsón akarnak gyógyulni, s nem értik a tudományos orvoslás alapjait. A komoly betegségekkel nehéz szembesülni is, ezért szívesebben hallgatjuk egy alternatív orvos vagy egy sarlatán pozitív vélekedéseit.

– Milyen körökben, csoportokban elterjedtebbek? Milyen társadalmi rétegeket érint leginkább?

– A totális ostobaságok, mint a chemtrail és az egyéb összeesküvés-elméletek a kevésbé iskolázottak között terjed, míg például az alternatív orvoslás főbb ágait, mint a homeopátia, elsősorban értelmiségi nők veszik igénybe.

– Milyen szakterületeken hódítanak leginkább teret az áltudomá­nyok?

– Orvoslás, a világ, az ember és a tudat létrejöttének kérdése, a csillagok állása és a szerencsénk kérdésköreit sorolnám ide.

– Mekkora méreteket ölt a homeo­pátia mint hatástalan kezelési módszer elterjedése világszinten?

– Európában egymilliárd, az Amerikai Egyesült Államokban hárommilliárd dolláros piaca van. Indiában és Ausztráliában is népszerű ez a módszer, de itt konkrét számokat nem tudok. Viszonylag friss hír, hogy az Európai Akadémiák Tanácsadó Testülete a homeopátiát illetően kijelentette, hogy nem igazolt a működése. Én azt tenném hozzá, hogy az viszont igazolt, hogy nem működik.

– Mi a véleménye az étrend-kiegészítőkről, a különböző gyógyhatású készítményekről, méregtelenítőkről és a különböző táplálkozási filozófiákról?

– A gyógyhatású készítmények átverésen alapulnak, egy törvényi kiskaput használnak ki a forgalmazásra. A különféle táplálkozásfilozófiák nem kellően igazoltak. Magyarországon nemrég egy új termékkategória keletkezett, speciális gyógyászati tápszer néven. Olyan szerek sorolhatók ide, amelyek dobozainak oldalán „a rákbetegeknek ajánlott” felirat található. A rákbetegek és hozzátartozóik ebből azt a következtetést vonják le, hogy a szer gyógyítja a rákot.

– Milyen egészségügyi és társadalmi veszélyeket rejthet magában hosszú távon az alternatív gyógyászati módszerek alkalmazása?

– Sokan választják az alternatív kezeléseket a hatásos igazi orvoslás helyett, emiatt még betegebbek lesznek, vagy meg is halhatnak, főleg, ha rákról van szó.

– Mit lehet tenni a csodadoktorok és csodabogyóik ellen?

– A törvény szigorával lesújtani rájuk. A legális kiskapukat pedig be kell zárni. Az ebben az üzletben részt vevő orvosoktól pedig el kellene venni a diplomájukat.

– A tudományos körök mennyire tudják ellensúlyozni az ál­tudomá­nyok burjánzását?

– A szakma alig lép fel ezek ellen. A hatóságok közül a Gazdasági Versenyhivatal a legaktívabb, de ők nem azon az alapon büntetnek, hogy egy szer nem hatásos.

– Véleménye szerint a média mennyire tudja és mennyire kell korrigálnia és visszaszorítania a hamis nézetek terjedését?

– A médiának nagy hatása lehet ebben, csak sajnos bizonyos újságok, illetve rádió- vagy tévécsatornák a hamis nézetek pártjára álltak. Az utóbbi években a mérvadó média szembefordult a hazugságokkal, és ezzel az iskolázott közvélemény jelentős részét az ügy mellé állította.

– A tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó sajtótermékek száma nagyon alacsony, alig ismeretes a szakmailag magas színvonalú tájékoztatás, pedig a társadalom és a tudomány közötti kommunikáció létfontosságú. Ön hogyan látja ennek jövőjét?

– A magyar piac kicsi, de a nagy olvasottságú lapok nagyobb részt is vállalhatnának ebben a harcban.

Darvas Boróka