Beszélgetés Bende Sándor parlamenti képviselővel – A támogatottság erőt ad a munkához

Mindent meg kell tenni, hogy ne csalódjanak a választók – vallja Bende Sándor parlamenti képviselő, aki az eddigi tapasztalatai mellett a munkájával kapcsolatos további terveket, elképzeléseket is megosztotta lapunkkal.

Fotó: Keresztes Zoltán

– Eltelt már néhány hónap a parlamenti választások óta. Melyek az első benyomásai a képviselői munkával kapcsolatban?

– Nagy változást nem érzek, hisz már elég régóta a közösségért dolgozom. Szinte tizenhárom évig voltam megyei önkormányzati képviselő, de azelőtt is a közösségemért dolgoztam, Maroshévízen. A megyei önkormányzati munka és a parlamenti képviselői hivatás között az a különbség, hogy utóbbi esetében nehezebben lehet haladni, de figyelembe véve a körülményeket, ez teljesen természetes. A parlamentben, ahhoz, hogy valamit elérjünk, a szavazataink mellé 140-150, román politikai szervezeteket képviselő választottnak a szavazatát is össze kell gyűjtenünk, emellett a törvények is nehézkesebben mennek: egy törvénytervezet útra indítása hosszú és bonyolult folyamat, viszont nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehetőségeket kihasználva bevigyük a magyar közösség érdekeit. A magyarság megmutatta, hogy továbbra is igénye van arra, hogy képviselve legyen az ország döntéshozó szervében, és ez bennünket nagy felelősséggel ruház fel. A tudat, hogy ennyi ember van mögöttünk, erőt ad, hisz nemcsak mi próbáljuk ráerőltetni az akaratunkat más politikai szervezetekre, hanem tudjuk, hogy támogatás is van mögöttünk. Úgy gondolom, mindent meg kell tennünk, hogy a választóknak ne okozzunk csalódást, hanem felemelt fővel képviselhessük őket.

– Mit tart a képviselői munkája legfontosabb célkitűzésének?

– Az a célom, ami egy parlamenti képviselő dolga: a hibás törvényeken módosítson, ugyanakkor új törvényeket hozzon. Az RMDSZ-nek is ez az elképzelése, hogy a törvényeket a parlamentben kell meghozni, és nem sürgősségi kormányrendeletek vagy miniszteri rendeletek által. Romániának megfelelően előkészített, jól megvitatott, és egyezség árán létrejött törvényeket kell megalkotnia. A személyes célomat illetően, hosszú távon például nem azt szeretném, hogy minél több pénzt hozzunk be Bukarestből, hanem minél kevesebbet adjunk ki.

– Mi a véleménye a tüntetéssorozatról, ami a büntető törvénykönyv kapcsán indult el? A későbbiekben ismét terítékre kerülhet ugyanez a törvénymódosítási indítvány?

– Ez a demokrácia egyik szépsége, hogy amikor az embereknek valami nem tetszik, akkor tüntetnek. Mindaddig, ameddig ez a demokrácia törvényeinek keretén belül működik, egyetértek vele. Bízom benne, hogy ismét terítékre kerül az indítvány, mivel a hat esetből öt cikkelynél olyan módosítások születtek, amelyekről már az Alkotmánybíróság egyszer véleményt alkotott, mondván alkotmányellenesek. Ezeket próbálta a sürgősségi kormányrendelet összhangba hozni, és itt nekem főként a módszerrel voltak problémáim. Egyetértek azzal, hogy ezeket a törvénycikkelyeket meg kell változtatni, hisz jelen pillanatban vannak olyan cikkelyek a büntető törvénykönyvben, amelyek használhatatlanok, így fontos lenne életbe léptetni.

– Nyolc éve dolgozik az RMDSZ Gyergyó területi elnökeként. Képviselői munkája során is prioritást élvez Gyergyószék?

– Igen, egyértelműen. Maros­hévízi születésű vagyok, és ott is élek – területi szervezetként pedig Maroshévíz is Gyergyóhoz tartozik – így Gyergyószék az otthonom. Úgy gondolom Gyer­gyószentmiklós egy kicsit háttérben van a vidék más településeihez képest, így prioritást élvez. A képviselői irodámat is itt nyitottam meg.

– Maroshévízen is irodát nyitna, azonban ott gondok akadtak…

– Igen, vannak próbálkozások, hogy ott is irodát nyissak, de nem azt a visszajelzést kaptam, hogy elfogadnának, sőt olyan feltételeket próbálnak megszabni, amelyek jelen pillanatban elfogadhatatlanok számomra. A szabályzat egy iroda megnyitására kötelez, de három okból Maroshévízen is irodát nyitnék: odavalósi vagyok, fontosnak tartom, hogy a szórvány magyarságnak közelebb is legyen egy képviselői irodája, ne kelljen mindig Gyergyószent­miklósra utazni, ugyanakkor mivel Hargita megye román nemzetiségű képviselő nélkül maradt, szívesen felvállalnám a román közösség és polgármestereik parlamenttel való kapcsolattartását. Jelen pillanatban nincs erre hajlandóság a maroshévízi önkormányzat részéről – január 4-én letettem egy hivatalos kérést, amelyre mind a mai napig nem kaptam választ. Ebben megfogalmaztam, hogy ugyanazt a helyiséget, ugyanazon körülmények között szeretném megkapni, mint az előző parlamenti képviselő, Mircea Dușa. Egy 74 négyzetméteres, három helyiségből álló irodáért ő 1,2-2 eurót fizetett négyzetméterenként, nem hivatalos információk szerint nekem egy 47 négyzetméteres helyiségért négy eurót plusz közköltséget kellene fizetnem. Engem erről nem értesítettek hivatalosan, onnan tudom, hogy egy helyi önkormányzati ülésen tárgyalták, de nem sikerült döntést hozniuk a kérdésben. Továbbra is várom az értesítést.

– Korábban azt nyilatkozta, hogy Nagy Zoltán polgármester, Barti Tihamér megyei alelnök és az ön jó viszonya gyümölcsöző lehet Gyergyószentmiklós számára. Van ennek már konkrét eredménye?

– Ez egy történelmi pillanat, nem igazán emlékszem olyan időszakra, amikor Gyer­gyószentmiklóson a polgármester, a megyei önkormányzat képviselője és a parlamenti képviselő között olyan szoros együttműködés létezett volna, mint most. Ezt ki kell használni, és ezt is tesszük, hisz már számos – nagy eséllyel nyertes – pályázatot elindítottunk: ilyen például a tömbházszigetelésre vonatkozó program, vagy a múzeum feljavítására irányuló pályázat, de a gyilkostói víz- és csatornahálózat ügyében is tisztázódott a helyzet – elég sok pályázat csőre van töltve, és várjuk, hogy döntés szülessen. Ott van még a gyergyószentmiklósi teherforgalmi útszakasz kérdése is, melynek felújítása vagy a megyei önkormányzat hozzájárulásából, vagy ha sikerül, kormánytámogatásból valósul meg. A közös munka kérdésénél maradva úgy gondolom, az RMDSZ és az MPP összefogása mindenképp hozzájárult a választások sikerességéhez. Azt hiszem, tanultunk a széthúzásból, és mindkét fél rá kellett jöjjön, hogy sokkal több olyan dolog van, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt. Az RMDSZ és az MPP is a magyar közösség javát akarta, csupán az eszközökkel nem értettünk egyet. Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban ezt is sikerült összhangba hoznunk, így azt hiszem, mondhatom, hogy a magyar érdekképviselet szempontjából el is tűntek a különbségek. Úgy véljük, hogy a választók java része erre az egyezségre, a közös érdekképviseletre várt.

– Mire szeretné fektetni a hangsúlyt az elkövetkező két-három hónapban?

– Megszületett a költségvetés, az államelnök láttamozta, és megjelent a hivatalos közlönyben, így már érvényes. Most jön a következő lépés, amikor ez alapján az önkormányzatok kell elfogadják a saját költségvetésüket, nekünk pedig figyelnünk kell, hogy ebben a képben Erdély és Székelyföld hogyan is néz ki. Elkészítettünk a képviselőházban egy prioritási sorrendet, és próbáljuk megalkotni azokat a törvényeket, amelyeket korábban ígértünk, majd módosítani olyan formában, hogy jó legyen nekünk Székelyföldön. Mindez egy széles skálát érint az egészségügytől kezdve a beruházásokon át egészen az önkormányzatok működéséig – egyszóval, amit ígértünk a kampányban. Az elkövetkező három hónapban ezeket igyekszünk megfogalmazni, törvénytervezeteket készíteni, és útjukra indítani a parlamentben.

Kertész László