Bárhová mennek, otthon érzik magukat

Csillogó kosztümök, különleges, idomított állatok, lélegzetelállító akrobatamutatványok, csupa móka és kacagás – ez a kép él bennünk a cirkusz világáról. De mit történik a lakókocsikkal körbezárt területen napközben, hogyan zajlanak az artisták mindennapjai – erre voltunk kíváncsiak, amikor ellátogatunk a Csíkszeredában másodszor vendégeskedő Las Vegas Cirkuszba.

Hétévesen tüzes, labdás zsonglőrmutatványokkal a cirkusz porondján. Életforma, amibe bele kell születni Fotó: László Róbert

Hétévesen tüzes, labdás zsonglőrmutatványokkal a cirkusz porondján. Életforma, amibe bele kell születni Fotó: László Róbert

Épp szőnyegeket, állványokat pakolnak le egy teherautóról, amikor megérkezünk. A sátor és a nézőtér padjai már állnak, de még bőven van mit tenni az esti premierig – ezért mindenki csendben végzi a dolgát. Hrițcu Emőke, szervező, konferansz nyitja meg előttünk a kerítést, és vezet hátra az állatokhoz. Mint mondja, mindenkinek megvan a saját feladata, csak így működhet ez a rendszer.
Először Sarah-t, a hat hónapos tigriskölyköt nézhetjük meg, akit „anyukája”, Bea próbál meggyőzni, hogy játék helyett inkább a kamerának pózoljon. Cézár, a vadállatok idomárja csak messziről figyeli. Tőle nem messze a tigrisek és az oroszlán várja, hogy kiolvadjon a hús, és végre ebédeljenek. A többi állatnál – zebráknál, lámáknál, zebunál, jaknál és a lipicai lovaknál – épp takarítanak, magyarázza kísérőnk, ezért látogatásuk helyett a cirkusz múltjáról kérdezzük.
A Las Vegas Cirkusz családi vállalkozás, vezetőjük szerb, Novi Sad-i születésű, és az ő családjában immár a hatodik-hetedik generáció űzi ezt a mesterséget. Épp nemrég kezdett el dolgozni az új generáció is. A hétéves Rico Vargas öt labdával zsonglőrködik, ami egyedülálló az ő korosztályában. Látogatásunkkor épp a sátor felszerelésében segített édesapjának, emellett pedig, hasonlóan a cirkusz többi gyerekéhez, magántanuló, és Magyarországra jár vizsgázni, mivel édesanyja magyar állampolgár.
Ez is hozzátartozik a vándorcirkuszhoz, ahogy a lakókocsik is. Hrițcu Emőke elmondta, ezekben a lakókocsikban minden megtalálható a konyhától a fürdőszobán át a hálószobáig, és bárhová menjenek a világon, mindenhol otthon tudják érezni magukat, hiszen a saját tárgyaik veszik őket körül, a saját ágyukban alszanak. Ő kivételesen nem beleszületett a cirkusz világába, hanem hat éve csöppent bele, azóta viszont annyira megszokta a vándorlást, annyira „belement a vérébe”, hogy amikor télen két hét elteltével is még ugyanabban a városban ébred, furcsa számára, hogy nem kell pakolni és indulni. Hiszen amíg az idény tart – időjárás függvényében – járják az országot, most épp Romániát. A nagyobb városokban 10–14 napig maradnak, közben az egyik szervező előremegy a következő városba előkészíteni a terepet, hiszen a romániai bürokrácia igencsak megnehezíti a dolgukat. Induláskor pedig 11 kamion és a közel harmincfős személyzet lakókocsijaiból és autóiból álló konvoj vág neki az országútnak. Ilyenkor még a rendőrség sem állítja meg őket, hiszen leállna az egész forgalom – tudjuk meg. A nemzetközi cirkuszban román, magyar, lengyel és német artisták egyaránt dolgoznak, így akarva akaratlanul több nyelven megtanulnak, mint az iskolában – sorolja az előnyöket.
Azt firtató kérdésünkre, hogy vajon manapság, amikor minden elérhető az interneten, van-e még varázsa a cirkusznak, Hrițcu Emőke elmondta, élőben teljesen más egy produkció, mint a képernyőn keresztül. A mostani műsorukban például van egy magas-drót-szám, amely során az artista nyolc méter magasan, mindenféle biztosítás nélkül dolgozik a drótkötélen. Aki ennek szemtanúja, az kap egyfajta adrenalint, amit másképp nem lehetne átérezni, ezért a pluszért járnak még az emberek cirkuszba – vallja.
Még átlépünk a hálóból készült folyosón, amelyen át a tigrisek mennek majd este a porondra, majd a kijárat felé indulunk, még egy pillantást vetve a bejáratra, amely este már kivilágítva várja a szórakozni vágyókat. A cirkusz május elsejéig lesz a városban, hétköznaponként 18 órától, hétvégén 15 és 18 órától tartanak előadást.

Háromszéki Eszter