Beszélgetés Macalik Ernő biológus-gyógynövénytermesztővel

219

Gyógyfüvek, amik egyetlen konyhakertből sem hiányozhatnak

Harmincnál is több jelentke­zővel újabb gyógynövény-ter­mesztési és -feldolgozási tanfolyamot indított a múlt héten Csíkszeredában a helyi Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A gyógyfüvek, gyógynövényfajták, termesztési technológiák és felhasználási módok iránt érdeklődő gazdákat, gazdasszonyokat a tanfolyam-indító találkozó utáni napon máris Csíkkarcfalván Macalik Ernő biológus, gyógynövénytermesztő fogadta, aki másfél órás bemutató előadása után az érdeklődőket saját parcelláin, illetve otthoni gyógynövény-szárítójában is vendégül látta. A szakember kérdéseinkre ezt követően válaszolt.

Fotó: Domján Levente
Fotó: Domján Levente

– Köszöntőjében örömmel nyugtázta, hogy egyre többen érdeklődnek a gyógynövények, gyógyfüvek iránt. Reneszánszát éli Székelyföldön, Hargita megyében a gyógynövénytermesztés?

– Nyugodtan kijelenthetem, igen. És ez valóban nagyon örömteljes dolog. Egyébként ez az általános képbe is beleillik, hiszen miért ne legyünk annyira lokálpatrióták, hogy elismerjük, Székelyföldön sok minden szép bontakozik, aminek már látható eredményei is vannak. E kibontakozás egyik szegmense a gyógynövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés is. Mert annak ellenére, hogy tájainkon a spontán flóra nagyon változatos és gazdag, a gyógynövények termesztésének is van jövője.

– Hogyan állunk a termesztéshez elengedhetetlen tudással?

– Nagyon sokakban megvan a hajlandóság, hogy tanuljon. Ezt jelzi a mostani gyógynövény-termesztési tanfolyamra jelentkezők népes száma is. A tudásanyag bővítésében a szakirodalomra is lehet támaszkodni, és itt aláhúzom a szak jelzőt. Annál is inkább, mert rengeteg fércmunkát forgalmaznak a kereskedők, olyan könyveket, amiket ha kézbe is veszünk, nem szabad komolyan venni. Nem szívesen nevezek meg konkrét műveket, de például a Maria Trebenből nem lehet gyógynövényügyet tanulni. Ami a könyvében szerepel, azt már az ókorban is tudták, amit pedig hozzáadott, sajnos nem állják meg a helyüket. De vannak más könyvek, az utóbbi időben Magyarországon is számos jelent meg. Ajánlanám Babulka Péter A Kárpát-medence gyógynövénykincsei című művét, de a tudásanyag bővítésére az interneten is számos szakcikk, akár teljes szakkönyvek is elérhetők.

– Mi a tapasztalata, azok, akik környékünkön a gyógynövények termesztése iránt érdeklődnek, inkább a kiskertekben, a családjuk szükségletére termelnének, vagy a gyógynövényekre már komolyabb nagyságrendben, megélhetési forrásként gondolnak?

– Az első eset a gyakoribb, és ezzel nincs is semmi baj. Én nagyon szeretem az ún. „csináld magad” mozgalmakat. De ne értsék félre: ez nem azt jelenti, hogy öngyógyítók legyünk, hanem azt, hogy ha az orvos által megállapított kórtünetet a gyógynövények, gyógyteák használatával pozitív irányba lehet befolyásolni, akkor igenis tegyük meg, mégpedig azokkal a gyógynövényekkel, amiket saját magunk termesztettünk, gyűjtöttünk, vagy akár kaptunk a barátainktól, családtagjainktól.
Vannak persze, akik nagyobb dimenziókban gondolkoznak, tehát a gyógynövénytermesztésből való megélhetésre is gondolnak. Ezeket a kezdeményezéseket pártolni kell, viszont nekem aggodalmaim is vannak a gyógynövények nagybani termesztésével, előállításával szemben. Mégpedig az, hogy a mennyiség előbb-utóbb a minőség rovására megy, ez pedig a gyógynövények esetében hatványozottan érvényes. Attól, ha nem úgy gyűjtjük, nem úgy szárítjuk vagy nem úgy dolgozzuk fel, a terméket kellemes, tetszetős csomagolásban még piacra lehet dobni, de a gyógyhatása korántsem az elvárt mértékű lesz. Én mindig arról álmodtam, hogy Székelyföldön olyan kicsi gyógynövénytermelő egységek, gazdaságok legyenek, amit néhány szakember koordinálhat, de a gyógynövény-termesztéshez, a kultúrák fenntartásához, ápolásához, gyomlálásához szükséges fizikai munkát az ott élők végzik. Egy-egy ilyen egységben akár öt-nyolc főnek is munkát és megélhetést lehetne biztosítani. A legjobb persze az lenne, ha a helyben termelt vagy a spontán flórából begyűjtött növényeket valamennyire fel is tudnánk dolgozni. Például illóolajokat lepárolni, és azt értékesíteni. Mert ugyanúgy, ahogy a fa esetében nem mindegy, hogy bútort vagy rönköt adok el, a gyógynövények esetében is nagyon sokat számít a feldolgozottsági állapot.

– Azoknak, akik a konyhakertben saját szükségletre termelnének, elsősorban milyen gyógy- vagy fűszernövényeket ajánlana? Olyan növényekre gondolok, amik nem tudás- vagy munkaigényesek, de nem is hiányozhatnak a házi patikából.

– A gyógynövények és a fűszernövények közé éles határt kell húzni. A fűszernövényekkel kezdeném, hiszen a konyhakultúra életünk fontos része, az pedig, hogy mivel fűszerezünk, nagymértékben meghatározza az ételeink minőségét is. Úgy gondolom, a petrezselyemnek, a zellernek, a leostyánnak, a kapornak és a csombornak minden kertben ott kellene lennie, de helye lehet a konyhakertekben a szurokfűnek, illetve az oregánónak is. A gyógynövények közül nem hiányozhat a kiskertből a borsmenta és a fodormenta, a kerti zsálya, a kerti kakukkfű, a citromfű, a bíbor kasvirág, valamint a kevésbé ismert izsóp – amit a parkokban helyenként dísznövényként is alkalmaznak, és nemcsak gyógy-, hanem fűszernövényként is számításba jöhet. Ugyanakkor nemcsak a termesztés jöhet szóba, hiszen az erdők széle, a természetben lévő spontán flóra tájainkon a városlakókhoz is közel van. Lehet szedni galagonyát, kökényt, csipkebogyót, emellett az orbáncfű is megtalálható, a cickafarkot is hatalmas tömegben lehet gyűjteni.

– Mit ajánl azoknak, akik a gyógynövénytermesztést a méhészettel szeretnék összekapcsolni?

– A gyógynövénytermesztés és méhészet kombinálása mindkét tevékenység optimalizálhatóságának csúcsát kínálja. Például egy-egy hektár izsóppal vagy sárkányfűvel (Dracocephalum moldavica) beültetett terület kétszáz kiló nektárt termel, azaz elméletileg ennyi kiló mézet állíthatnak elő róla a méhek, amennyiben persze az időjárás is megengedi. Óriási előnye továbbá, hogy a kaptárokat közvetlenül a gyógynövényparcella közepébe is helyezhetjük, így a méheknek alig kell néhány tíz métert repülniük, a hordás is sokkal gyorsabb, eredményesebb. A sárkányfű virágzási periódusa ráadásul hosszú, legalább három hét, így a nektár begyűjtésében az esetlegesen beálló esős napok sem okoznak túlzott problémát. Ugyan évente újra kell vetni, de könnyen termeszthető: egyedüli ellensége a búrján. Ugyanakkor egy fél- vagy egyhektáros ültetvény a mézhozamon túl óriási gyógynövénytömeget is jelent. Akármelyik tevékenység oldaláról nézem: ez esetben mind a főtermékek, mind a melléktermékek kiválóan hasznosíthatók.

[box type=”shadow” ]Gyógynövény-termesztés: Udvarhelyre, Gyergyóba, sőt Háromszékre is elvinnék a tanfolyamot

A napokban indították a második gyógynövény-termesztési tanfolyamukat, de az érdeklődők eltérő igényei miatt máris újabb felkészítők előkészítésén dolgozik a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány – tudtuk meg dr. Máthé Emmától, az alapítvány felnőttoktatási programokért felelős munkatársától. – Tavasszal újabb gyógynövény-termesztési tanfolyamot indítunk, ugyanis az érdeklődők közül – elsősorban munkahelyi okok miatt – sokan jelezték igényüket egy kifejezetten hétvégeken, tömbösített formában szervezett tanfolyam iránt. De kihelyezett gyógynövény-termesztési tanfolyamok szervezésére Udvarhely és Gyergyó vidékéről is kaptunk felkérést, sőt komoly érdeklődés mutatkozik Háromszékről is. Ha térségenként sikerülne összegyűjteni az önálló osztályok indításához szükséges 15-20 főt, akkor a jelenlegi, Csíkszeredában zajló gyógynövény-termesztési képzés kihelyezésének semmi akadálya nem lenne, sőt úgy néz ki, a Kovászna megyei tanfolyamot még az idén el tudnánk indítani – nyilatkozta lapunknak Máthé Emma.[/box]

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.