Augusztus 30-ig fogadják az előkérelmeket

Hargita megyéből 166 juhtartó összesen 92 tonna gyapjúra igényelte eddig előtámogatási kérelmeiken keresztül a kilónkénti 1 lejes gyapjúértékesítési „de minimis” támogatást – tájékoztatta lapunkat Török Jenő. Nem árt viszont a sietség, az előtámogatási kérelmek benyújtási határideje ugyanis e hónap végén lejár.

A hónap végéig igényelhetik a gyapjúértékesítési támogatást a juhosgazdák. Kilónként 1 lejes ösztönző Fotó: Domján Levente

Egyre többen, ám a lehetségeshez képest nem elegen jelentkeztek a gyapjúértékesítési minimis-támogatásra Har­gita megyéből – véli Török Jenő, a támogatási kérelmeket fogadó Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A szakigazgató lapunk érdeklődésére elmondta: az értékesített gyapjú mennyisége után kilónként 1 lejt eredményező különtámogatásra a megyéből eleddig 166 juhtartó gazda összesen 9200 kilogrammnyi gyapjúra nyújtotta be előigénylését. Ez alapján a Hargita megyei juhosgazdák pillanatnyilag 92 ezer értékű gyapjúértékesítési támogatásra tartanak igényt.
„Vannak községek, ahonnan elég sok kérés érkezett, de olyanok is vannak, ahonnan még egy sem. A felcsíki és alcsíki települések elég jól állnak, ám Szépvízről, Csíkpálfalváról és Tusnádról még egyetlen kérelmet sem kaptunk. Udvarhely térségéből szintén három község, a homoródszentmártoni, a lövétei és korondi juhtartó gazdák előtámogatási kérelmeit hiányoljuk. Gyergyó vidékéről Csomafalváról és Újfaluból sem kaptunk még kérést, de nem jelezték támogatásigényléseiket még a maroshévízi, a bélbori és a tölgyesi juhosgazdák sem” – sorolta Török.
A szakember kifejtette, az augusztus 30-ig benyújtható dokumentum benyújtása a támogatás egyfajta előfeltétele: az előigényléssel a gazdák valójában – juhállományuk pontos nagyságát megnevezve és az innen várható gyapjú mennyiségét megbecsülve – a programhoz való csatlakozási szándékukat fejezik ki. Hozzátette: a támogatáshoz szükséges elszámolás benyújtására azonban jóval később, az állományról idén lenyírt gyapjú tényleges értékesítését követően kerül sor: elszámolásaik összeállítására a gazdáknak a kérés letételétől számítva legkésőbb a következő esztendő, azaz 2018. június 1-ig lesz idejük, jegyezte meg a szakigazgató.
Azok a juhtartók viszont, akik támogatási előkérelmeiket még nem nyújtották be, nem árt, ha igyekeznek: az előkérelmek benyújtásának határideje ugyanis augusztus végén lejár.
„Ha augusztus 30-ig nem nyújtják be hozzánk ezt a papírt, akkor később hiába gondolja meg magát, vagy értékesíti a gyapjúját, a támogatásra az előttünk álló egy esztendő távlatában már nem tarthat igényt. Aki viszont most jelzi, hogy csatlakozni akar a programhoz, az jövő év június elsejéig ráér értékesíteni a gyapjút. Persze az eladás hivatalosan engedélyezett gyapjúfeldolgozó vagy gyapjúbegyűjtő központ számára kell történjen” – mondta el Török Jenő.
Hargita megyében amúgy jelenleg több gyapjúátvevő központ létrehozása és engedélyeztetése is napirenden szerepel: a gyapjú értékesítésében érintett gazdák átvevőközpont megnyitását tervezik a Kászonokban, Csíkszentkirályon, illetve Oroszhegyen is. Ezek mellett viszont Török Jenő lehetőséget lát az egykori bőr- és gyapjúátvevő pontok újranyitásában is, amelyekbe vagy a jelenlegi üzemeltetők vagy pedig a tároló infrastruktúrát bérbe vevő szakegyesületek lehelhetnének életet.

Indiába és Törökországba küldené a gyapjút Daea

Az építőiparban használt hőszigetelő anyagként, valamint textilipari nyersanyagként értékesítené a hazai juhtartó gazdaságokban évente termelődő gyapjút Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető állítja, a romániai gyapjú iránt Indiában és Törökországban is komoly érdeklődés mutatkozik, ám az exportfeltételek megteremtésének a hazai begyűjtőhálózat létrehozása is alapkövetelménye, a gyapjú mosásához és bálázásához szükséges felszerelésekkel egyetemben. A miniszter emellett a gyapjúnak a lakásépítések és -felújítások piacán is jövőt lát: a gyapjúból készülő szigetelőanyagok véleménye szerint a kedvezőbb árfekvésű polisztirén, illetve ásványi gyapot szigetelőanyagokkal szemben is teret nyerhetnek. A gyapjú értékesítését kilónként 1 lejjel támogató „de minimis” programra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az első esztendőben 36 millió lejt szán: ezt a keretösszeget viszont a feldolgozóknak és begyűjtőközpontoknak értékesített gyapjú mennyiségének függvényében 2018-ban fizetnének ki a támogatási programban részt vevő juhtartóknak.

Domján Levente