Állásfoglalás az autonómia-elképzelések összehangolásáról

Közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnap Kolozsváron. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közös sajtótájékoztatóján elmondta, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét.

Fotó: Kovács Hont Imre

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről. „Az autonómia a megoldás kulcsa” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is.

Az alapelvekben nem volt nézetkülönbség
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem volt különbség az álláspontok között. Hozzátette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg.
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómia-tervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómia-tervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet. Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómia-elképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról.
Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. Fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómia-tervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja. Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiatervezetét.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott, hiszen – mint fogalmazott – ezek a szervezetek az autonómia-törekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amelyet a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt is megerősítette, hogy nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.
A megállapodás kitér arra, hogy „a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt”.
Az erdélyi magyar pártok kijelentik, hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.
„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik” – áll a három erdélyi magyar párt tegnap aláírt közös nyilatkozatában. A pártok azt is kinyilvánították, hogy az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatják az együttműködést.

Dragnea és Orban hallani sem akar róla
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta tegnap, hogy Székelyföld autonómiája alkotmányellenes és elfogadhatatlan. „Az én álláspontom tiszta és világos, mindig is az volt. Székelyföld autonómiája alkotmányellenes és elfogadhatatlan, tárgyalni sem lehet róla” – mondta Dragnea egy sajtóértekezleten.
Határozottan elutasította a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is tegnap az autonómia-követelést. Ludovic Orban szerint a kezdeményezés gyakorlatba ültetése teljességgel esélytelen. A pártvezető – a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alaptörvényre utalva – emlékeztetett: bizonyos alkotmányos előírásokat nem is lehet módosítani. A helyi autonómia elvét tartalmazza ugyan az alkotmány, de azt nem lehet etnikai feltételekhez kötni, ami pedig a területi autonómiát illeti, Ludovic Orban szerint „ez a fogalom nem létezik a demokráciákban”.

HN-információ