Alapkamat-emelés

16

Hétfőn ülésezett a Román Nemzeti Bank ügyvezető tanácsa. Azt már előzetesen tudni lehetett, hogy annak napirendjén a monetáris politikával kapcsolatos problémák szerepelhetnek, és egyes pénzpiaci elemzők azt sejtették, hogy kamatemelésre kerülhet sor. Ez be is következett.

Egyébként a jegybank ügyvezető tanácsának a hétfői üléséről kiadott sajtóközleményben utalás van arra, hogy kockázatok és bizonytalanságok érződnek az infláció alakulása tekintetében, s ez összefüggésbe hozható a kőolaj világpiaci árának az „illanékonnyá” válásával, a külkereskedelmi mérleghiány elmélyülésével, a valutaárfolyam alakulásával, valamint egyes termékek (többek között az üzemanyagok és a villamos energia) árainak a megemelkedésével. Ugyanakkor a jövőre nézve aggodalomra adhat okot az is, hogy az utóbbi időszakok során a fogyasztói hitelek, illetve banki kölcsönök volumene növekvő tendenciát mutatott, aminek megvannak a maga sajátos kockázatai, mármint a törlesztések vonatkozásában. Nos, a fenti tényezők figyelembevételével arról döntöttek, hogy az alapkamat szintjét január 9-től, azaz a tegnapi naptól kezdődően az éves 1,75%-ról 0,25%-os bázisponttal megemelik, tehát 2%-ra. (Erre az emelésre egyébként egy tízéves „szünet” után került sor.) Továbbá a tartalékráta változatlan marad, ami azt jelenti, hogy mind a lej, mind pedig a valuta esetében 8% a kötelező tartalékráta. A szóban forgó kamatemelés nyomán okkal és joggal feltételezhető, hogy a kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábak is meg fognak emelkedni, mármint a kölcsönökre számított kamatok szintjei. Egyes banki elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy esetleg a banki betétekre számított kamatok is megemelkedhetnek. Amúgy a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu szerint a mostani kamatemelés nem fogja különösképpen megbolygatni a hitelfolyósításokat, nem hoz magával jelentősebb változásokat a bankok tevékenységében, de mindenképpen örvendetes lenne a megfontoltabb hitelfolyósítás. Egyébként a hétfőn elfogadott döntésekkel kapcsolatosan egy bővebb közleményt a jegybank honlapján január 15-én hoznak majd nyilvánosságra.
Elbúcsúznak…
Nem tartozik a fentebb vázolt tárgykörhöz, de ha már a banki tevékenységről esett szó, érdemes utalni másabb jellegű távlatokra is. A hazai bankrendszer várható alakulásáról van szó. Az idei esztendőt a romániai bankrendszer 35 kereskedelmi bankkal kezdte meg, ezenkívül még van öt olyan banki intézmény, amely az „elbúcsúzás” különböző stádiumában leledzik. Mikor ezt mondjuk, azoknak az eladásáról van szó. Egyébként az sem kizárt, hogy e tekintetben az esztendő folyamán még bekövetkezhetnek meglepetések… Az viszont biztos, hogy az egyik egykor jelentős hazai kereskedelmi bank, mint olyan, el fog tűnni, a Bank Post Rt.-ről van szó. Amint az ismeretes, azt az elmúlt esztendő novemberében megvásárolta a Transilvania Bank és bele fogja integrálni az elkövetkező hónapok során a saját ügyleteibe. Erre azután kerülhet sor, miután kézhez kapják a jegybank és a versenytanács szükséges jóváhagyásait. A karácsonyi ünnepek előtt nem sokkal vásárolta meg a JC Flowers amerikai befektetési alap a másik görög érdekeltségű bankot, a Piraeus Bankot. A tényleges üzletkötésre nem került sor, az az év első felében válik esedékessé, s akkorra megszülethetik a jegybank és a versenytanács jóváhagyása is. Az elmúlt esztendő júliusában, amint az már ismeretes, az OTP Bank megvásárolta az ugyancsak görög érdekeltségű Banca Românească Rt.-t, a tranzakció finalizálása azonban késlekedik, mert egyelőre ar­ra nem bólintott rá a jegybank, de időközben azzal egyetértett a versenytanács. Az esztendő első munkanapján jelentette be az izraeli érdekeltségű Leumi Bank, hogy eladta a romániai leányvállalatát az angol érdekeltségű Argo Capital Managementnek. Egy elvi megegyezésről van szó, amelyet január 3-án írtak alá, s annak értelmében a romániai bank részvényeinek 99,91%-a átkerül a nagy-britanniai céghez. A Marfin Bank is immár egy esztendeje, hogy tárgyalásokat folytat egy külföldi befektetési alappal, de egyelőre még nem született megegyezés. Amúgy ezelőtt egy évvel a szóban forgó bankot meg kívánta vásárolni a libáni érdekeltségű Bank of Beirut, de az ügyletre nem adta áldását a jegybank.

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.