A várostörténeti kiállítás első darabja

86

Csíkszereda szűkös költségvetése ellenére méltó ünnepségre készülhetünk idén, a város 460. „születésnapján”. A Csíki Székely Múzeum nyárra készülő, szenzációkban gazdag várostörténeti kiállításáról megtudtuk: máris helyére került az első tárgy, a frissen restaurált vármegyecímer.

A restaurált címer Fotó: László F. Csaba

Az augusztus 2–5. között tartandó Csíkszeredai Városnapok nyitóeseményeként tervezik a látványos várostörténeti kiállítás megnyitóját. A készülő tárlat egyik fő látványosságát – a 250 kilogrammot nyomó terrakotta vármegyecímert – sajtótájékoztatón mutatta be tegnap Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. A Csíki Székely Múzeumnak a Vár térre néző hét termében Csíkszereda történelmi lenyomata épül: mintegy időutazásra érkezhetünk majd ide, ugyanis az intézmény munkatársai előzmény nélküli szakmai vállalkozásba fogtak: Csíkszereda történetét az Árpád-kortól az 1989-es változásokig ezekben a terekben mutatják be. Az új, állandó kiállításnak szánt anyag előkészítésén több mint 10 szakember dolgozott, több mint 4 éven át.
– Hiányoztak az alapkutatások a várostörténeti kiállításhoz, így a levéltári kutatások mellett terepen gyűjtöttünk, interjúztunk, képeket digitalizáltunk – vázolta a munkafolyamatot a tegnapi sajtótájékoztatón Gyarmati Zsolt igazgató.
Mint azt elmagyarázta: olyan kiállítást építenek, amelyben történeteket, élményt kínáló legendákat is felvillantanak – és ennek egyik látványos eleme éppen a vármegyecímer lesz. Ennek a műtárgynak az előkerülése és múzeumba helyezése önmagában is legendás.
Már javában zajlott az új vármegyeháza – a mai városháza – építése, amikor 1887 tavaszán napirendre került a vármegyecímer ügye is. A műtárgy kézdivásárhelyi restaurátorai szerint a terrakotta oromdísz az egyik töredéken lelt pecsét alapján minden bizonnyal Viktor Brausewetter első osztrák terrakotta és fazekasáru gyárában, Wagram/Leobersdorf-ban készült.
A címeren a Holdon álló Máriát ábrázolták karján a Kisjézussal, a címerpajzs jobb felső részén a Nap, alatta hegyeken álló házak, a bal oldalon pedig fenyveserdő rajzolódott ki. A koronás címert két fekvő alak, valószínűleg Ádám és Éva tartotta, ugyanis előkerültek az alakokhoz tartozó különböző testrész- és ruházati töredékek is. A címer hátlapján pedig az 1897-es évszám és több bekarcolt személynév vált láthatóvá.
A terrakottából készült címer a 20. század elején még teljes pompájában koronázta az egykori vármegyeháza főhomlokzatát. Ám az épület 1912–13 közötti bővítésekor eltávolították a homlokzatról. „Leverték!” – állította meggyőződéssel tegnap a múzeumigazgató, megdöbbentőnek tartva, hogy a közel száz darabra tört címert egyéb hulladékkal együtt a városi park egykori mocsaras területének feltöltéséhez használták.
A történet több mint 100 év múlva, 2012-ben folytatódik: a városi parkban végzett közművesítési munkálatok során felszínre kerültek a darabok. A múzeum régészei és művészettörténészei azonosították az elveszettnek hitt vármegyecímert, amelyet a kiállításon eredeti rendeltetése szerint ismét a magasba emelnek.

Gergely Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.