A természeti adottságok jók, a körülmények kevésbé

A természetjáró egyesületek szerint a megyei tanács Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata jó munkát végez, a körülményekhez képest megfelelő turistajelzések segítik a bakancsos turizmusnak hódolókat. Összeállításunkban arra kerestünk választ, hogy a különféle turistáknak melyek a legalkalmasabb túraútvonalak, illetve melyik állatoktól kell a leginkább tartanunk.

Ütött-kopott, de irányt mutat. Magányos helyett csoportos túrákat ajánlanak Fotó: cseke.ro

A megyénkben található hegységek különböző természeti adottságaik miatt eltérő kihívásokat állítanak a túrázók elé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha valaki eltéved, és nem tud kapcsolatba lépni a hegyimentő-szolgálattal, vagy ha sikerül is neki, nem tudja elmondani a pontos helyzetét.

Nagyjából megfelelőek a túrajelzések
A csíki természetjáró egyesületek túravezetői nagyjából elégedettek a Hargita megye hegységeiben található túraútvonalak minőségével. Mindannyian ismerik Románia más vidékeinek a túraútvonalait, amelyekhez hasonló minőségűek a Hargita megyeiek is.
Tőke Dénes, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület (CsEKE) túravezetője, egykori hegyimentő elmondása szerint a megye legfontosabb túraútvonalai – mint a Hargita és a Csíki-havasok főgerincei – jó állapotban vannak. A térképek használatával, illetve a turistajelzések követésével biztonságosan végig lehet járni a főgerinceket és a bekötőgerinceket egyaránt.
– Amilyen mértékű bakancsos turizmus van Hargita megyében, annak a túraútvonalak jelenlegi minősége teljesen megfelel. Nem várhatjuk el, hogy annyira ki legyen építve, mint Svájc vagy Ausztria, hiszen a hegyimentők ezt a munkát nagyrészt önkéntes alapon végzik – fejtette ki a Hargita Népének Tőke Dénes.

Mindegyik hegységnek megvan a maga szépsége
Imre István, a Gentiana Természetjáró Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy akik csak a túraútvonalakra akarnak hagyatkozni, azoknak nem javasolja a megye összes hegységét, hiszen vannak olyan területek, ahol megszakad az ösvény néhány kilométer után.
– A Hargita sokkal vadregényesebb, mint a Csíki-havasok. Előbbit sűrűbb erdő borítja, meredekebb is, ezért jobb fizikai erőnlétre van szükség az ottani túrázáshoz, főleg ha a központi részén, a Csicsói–Rákosi–Madarasi Hargita vonalán szeretnénk hosszan menni. A Csíki-havasokat lazábban lehet megmászni, nem olyan meredek, nagy távolságok vannak, addig lehet menni, amíg az ember „buletinje” lejár – magyarázta a természetjáró egyesület elnöke.
A Gyergyó környéki hegységekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Bucsin hasonlít leginkább a Hargitára, viszont véleménye szerint a Görgényi-havasok a megye „legvadabb” hegysége. Itt a gerincjelzések is hiányoznak egyes szakaszokon, olyan elszigetelt sűrű erdőrészek vannak, ahol ritkább vadakkal is lehet találkozni. A Nagy-Hagymás-hegység a leglátogatottabb az egész megyében, nem annyira erdős, vonzereje abban is rejlik, hogy nagyon jó kilátás nyílik a csúcsokról, ugyanakkor ennek megmászásához is jó fizikai erőnlét kell.
Felhívta figyelmünket továbbá arra, hogy a természetvédelmi területeken „tudni kell viselkedni”, a Mohos-tőzegláphoz vagy a Csalhóra nem lehet az illetékesek tudta nélkül felmenni, a Nagy-Hagymásban nem szakíthatjuk le a havasi gyopárt vagy nem zavarhatjuk a zergéket, hiszen megbüntethetnek bennünket.

Óvakodjunk az esztenák közelében
A természetjáró egyesületek képviselői senkinek sem javasolják, hogy egyedül vágjon neki a számára ismeretlen útvonalaknak. Mint mondják, a közhiedelemmel ellentétben nem kell a medvéktől tartani, azok ugyanis nem támadnak természetjárókra. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az esztenákat őrző pásztorkutyák.
Ebből a szempontból a Csíki-havasok a legveszélyesebb terület, ott nem ritka, hogy az esztenát a kijelölt túraútvonal mentén építik meg. Tőke Dénes például több ízben is gázpisztollyal védte meg magát a támadó kutyáktól. A paprikaspray nagy kutyafalka esetében nem hatékony, hiszen a szél rossz irányba fújhat, és egyik kutya lefújásával felbőszíthetjük a többit. Imre István sajnálatosnak nevezte, hogy sokszor a pásztorok nem elég segítőkészek, nem hívják vissza a kutyákat, így az ő jó szándékukra ne hagyatkozzunk.
Az egyesületi tagok javasolják, hogy hozzájuk csatlakozva, szervezett formában kiránduljunk, hiszen a nagyobb csoportokat kisebb eséllyel támadják a kutyák, ugyanakkor nem áll fenn annak a veszélye, hogy eltévedünk a hegyekben.
A hegyimentő közszolgálat vezetője, Fekete Örs egyébként nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy idén Vasláb környékén jelölnek ki újabb turistaösvényeket, a Hargita és a Csíki-havasokban pedig folytatják az eddig 50 kilométer hosszúságú hegyikerékpár-útvonal további szakaszainak kialakítását.

Márk Boglárka