A szentábrahámi unitárius templom orgonáinak története 1.

Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A keresztúri egyházkör unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila.

Orbán Balázs írja: „…az északról lejövő Gagy vize völgyébe térjünk fel Csekefalván átvonulva Szent Ábrahámot, Gagy völgyének legnevezetesebb faluját éri az utas, mely község hajdan anya eklesiája volt a szomszéd Csekefalva, Andrásfalva és Gagynak.” 1334-ben De Sancto Abraama formában jelentkezik a pápai tizedjegyzékben, a helység neve jelenlegi formájában 1680-ban fordul elő először. A régi, középkori templom a falu felső végében egy dombon állott, Orbán Balázs idejében még látható volt, s a falu lakói szerint, „ez egyháznak nagyon szép és régi volt falait, szép freskó festmények borítják”. Romos állapota miatt 1802-ben lebontották és új helyen építettek templomot. Az 1800-as püspöki vizitációs jegyzőkönyv leírja a templom siralmas állapotát: „[…] tserép fedél alatt készült s már meghasadozott kő Tornátzon keresztül, vas sorku és záru bérlett fenyőfa deszka fedél alatt kivül belöll kő lábakkal megerősittetve épült, de mégis sok helyeken meg-hasadozott s’ leomlásra hanyatló kő Termploma.” Fontos e leírás, mert az orgona előtti időszakra jellemző éneklőpulpitus leírását is tartalmazza: „[…] Melly Predikálló szék előtt áll egésszen fenyő Deszkából fejéren vagyis festék nélkül készült kerek Asztalotska s’ ehez közel külömböző festékkel virágzott fenyő Deszkákból négy szegeletű pulpitus lévén ennek négyszegü […] tetején hosszu száron álló fából ki metzett tsillagzat és a’ könyvet tartó párkányzatja előtt körös környül ezen irás: In laudem unius veri Dei et Filii ejus Jesu Christi Curavit fieri hov. OPVS RECT(or) HVIVS EC(C)LE(SI)AE G.T. Ezeken pedig előtt má rendben: Anno Dom(ini) 1682 DIE 29 IVNY.” A templomépítésről Péterffy Mihály volt szentábrahámi lelkész számol be: „[…] Szerződést kötött az egyházközség Fogarasi Miller János kőmíves pallérral, hogy még 1803-ban megkezdődőleg három év alatt építesse meg nevezett pallér az uj templomot. […] A templom felépítésére ígértek 500 magyar forintot, amelyet, a hogy a szükség kívánja fizetik a pallérnak (ennyi pénzért ma ki sem meszelik) intertenciálásába pd. igért az egyházközség 15 köböl gabonát (fele buza, fele törökbuza) 40 font szalonnát, minden háztól egy tyúkot v. két csirkét (ezeket az eredeti szerződésből írtam ki) a szerződést megronto fél terhére tettek 25 frt. vinculumot.” A templombelső kialakításához, többek között, a régi karzat faoszlopait is felhasználták. 1811-ben fejezték be a templomot, amint a festett mennyezeten is olvasható: „Isten dicsőségére épitette a Szentábrahámi unitaria ecclesia 1811-ben.” Még abban az évben, alig néhány évvel az első unitárius templombeli orgona készítése után (1804, Kolozsvár) orgonát vásároltak: „1811-ben vettek Jakabházi Pál és Vass Mozes urak az Agyhi ekklesiától egy 400 mfr-ot két köböl buzával – egy köböl törökbuzával egy kis orgonát.” A templomépítést és az orgonavásárt egy alig 292 tagot számláló közösség vitte végbe! Ugyanezen orgonavásárt 1988-ban Jakab Dénes lelkész is megemlíti: „1813-ban vásárolták az atyhai kat. eklézsiától. Hová lett, nem tudjuk. Annak javításáról is tudunk. Biztosan gyenge állapotban volt.” Egyelőre nem tudjuk, mikor készült az Atyháról hozott orgona, csak annyit, hogy Atyhán, „a mai kőfallal kerített, keletelt templom 1797–1799 között épült (Domus Historia 16–17 Egyh. Lvt.). Magas homlokzati tornya van, orgona karzattal épült hajóval.” Nem tudjuk pontosan, mikortól cserélték le a szentábrahámiak e kis orgonát. Az biztos, hogy 1840-ben még az díszítette a templomot: „A templom belülről kék fő színű virágos mennyezettel készült s’ nyugoti végében hasonló festékű fa karzattal s’ ezen lévő kisded orgonával.” Az Angster cég által összeállított orgonasíp-rekvirálási listán az 1844-es orgonaépítési évszám szerepel, még 1880-as évet is említenek egyes iratok. Az orgona történetének lényeges adatait az 1846–1850-es évek esperesi vizitációk jegyzőkönyve tartalmazza, amely a csíkszeredai állami levéltárban található.1847-ben írják: „Az Ekklai Épületek alkalmas állapotban vannak, csak benn a Templomban egy nagy hijány az orgonába, mi szerént annak ón sípjai el oroztattanak és már az orgona használhatatlan, mi szentség-törő Gonoszságnak ki lett légyen oka minden utánna járással is ki nem világult.” Úgy tűnik, hogy a szentábrahámi közösség egy új orgona készítését határozta el: 1850-ben, amikor az esperesi vizsgálószék az 1848–49-es évek számadását vizsgálta, a pénzbevételnél a következő bejegyzést találtam: „A’ falu helyéből egy darab felfogattatván Sarju kaszálás végett a’ tekintetből, hogy egy orgona készíttessék a’ Templomba, az ár verés uttyán adatván el, jött belőle 92 mfr.” A kiadásoknál pedig: „8. Orgona művésznek előpénzt adott 90 frt./ 9. Ugyan annak másodízben adott 120 frt.” Az énlaki orgonaépítésre pedig 0,24 forintot adományoztak. Az 1850-es számadási jegyzőkönyv nem említ semmit az orgona elkészítésével kapcsolatban, ami arra enged következtetni, hogy a hangszert 1851-ben vagy később fejezték be. Sajnos 1851-től nincs egyelőre semmilyen írott forrásunk, így nem tudjuk pontosan, mikor fejezték be az orgonát, és hogy végül mennyibe került. Amit tudunk, későbbi bejegyzésekből, hogy a hangszert Balázs Mózes lókodi orgonakészítő építette. Enyedi Pál, a budapesti Zeneakadémia tanára orgonafelmérő utunk során a következőket jegyezte meg az orgonával kapcsolatban: „Az egymanuálos, pedál nélküli hangszert kinézete és szerkezete alapján Balázs Mózes készítette mechanikus csúszkaládával, végig kromatikus billentyűzettel, a szekrénytől külön felállított két ékfúvóval. Ma az alábbi regiszterek találhatók benne: Principál 8’, Födött 8’, Prestant 4’, Varázshegedű 4’, Ötöd 2 2/3, Mixtura 3 sor. Egykor ehhez egy dobregiszter és egy tremoló is járult, melyek jelenleg nem kapcsolhatók.” Első írott jegyzőkönyvi bejegyzésünk az orgonával kapcsolatban 1868-ból való, amikor az elromlott orgonáról tanácskoznak: „[…] junius 2-án tartott Eklesiánk presbyteriumának ülésében, elő terjesztvén mikép a megromlott orgonánk kijavítása tekintetéből több presbyterek az illető orgonánk készítőjével előleges egyezetre léptek az elmult hetek napján és így 25 ft. , írva huszonöt forintba, a presbyterium jóváhagyása mellett – megis egyeztek.” Az orgonakészítő élelmezését a munka időtartama alatt az egész béradók, vagy – szükség esetén – két félbéres biztosította.

Folytatjuk