A munkaközösség megmentette, a megyei kórház megőrzi

A Szentegyházi Egészségügyi Központ Hargita megyében egyedi intézmény, amely 2003 óta a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ügykezelésébe tartozik. A kisvárosi kórház új besorolása egyet jelentett fennmaradásával, az egyik legnagyobb előrelépést mégis az jelenti, hogy most már teljes munkaidőben ott dolgozik egy belgyógyász szakorvos dr. Duplenschi Mária Magdolna személyében.

Villából lett kórház. Hamvaiból támasztották fel Fotók: Márk Boglárka

A kórház főépületét nemrég újították fel, a jövőben gyer­mek­gyógyászatot is létre­hoznának a jelenleg használaton kívüli másik épületben. Ellátogattunk Szentegyházára, hogy az ott dolgozók személyes élményei alapján alkothassunk képet az egészségügyi intézménynek a környéken betöltött fontos szerepéről. Nemcsak Szentegyháza, hanem a Homoródmente és Kápolnásfalu számára is sokat jelent, hogy a városban újra fejlődő, egyre több szolgáltatást biztosító kórház működik.

Bárói tulajdonból kórház
Ha a kórház múltjáról, jelenéről, esetleg jövőjéről szeretnénk többet megtudni, akkor erre alkalmasabb személyt Sándor Ilona főasszisztensen kívül nem találhatnánk. Tőle kaptunk a kórház történetére vonatkozó adatokat is.

Sándor Ilona

Így tudtuk meg, hogy az 1850-es évektől Ugron Gábor báró, országgyűlési képviselő tulajdonában volt a terület, amelyet 1893-ban a segesvári evangélikus egyház vásárolt meg. 1923-ig felépült itt három üdülővilla, ezeket 1948-ban államosították és 1953-ban alakították át kórházzá a nagy kapacitással működő vasgyár dolgozói számára. A kórháznak még abban az évben komoly hastífuszjárvánnyal kellett megküzdenie, mintegy 220-an betegedtek meg, mert a szennyezett patakvízből ittak. 1959-ben súlyos influenzajárvány tört ki a településen, 1000 megbetegedést regisztráltak, de senki nem halt meg.
A rendszerváltás után fokozatosan szűntek meg a kórházi szolgáltatások, az épületek egyre rozogábbak lettek. Jó néhány évig csak hetente néhányszor járt ki orvos a városba.

Bizakodásra okot adó jelen
A kórház sokat köszönhet Sándor Ilona főasszisztensnek, akinek elmondása szerint azért volt létkérdés az intézmény folyamatos működése, mert a térségben élők a bányában végzett munkájuk után hátramaradt betegségek miatt gyakran szorulnak a mai napig a könnyen elérhető orvosi segítségre. A folyamatos működés pedig komoly áldozattal is járt az ott dolgozók részéről – tudtuk meg a főnővértől –, 14 évvel ezelőtt, a köztes időszakban, amíg eldőlt, hogy mi lesz a városi kórház sorsa, az ápolók három hónapig fizetés nélkül dolgoztak. A béreket csak utólag, négy évvel később kapták meg.
– Akkor, 2003-ban be kellett bizonyítanunk, hogy a kórháznak van létjogosultsága, hiszen számos települést kiszolgálunk. Azzal, hogy a megyei kórház egyik részlege lettünk, tulajdonképpen megmenekült a kórház. A valamikor 56 ágyhoz képest most 25 ággyal működünk, ebből 15-öt a krónikus betegségben szenvedőknek, 10-et az akut betegségekkel küszködőknek tartunk fenn – tért át a jelenre a főnővér. – Nálunk előnyt jelent az, hogy a betegek akár 14 napig is bent fekhetnek, de még ez is kevésnek bizonyul sok esetben. A betegek többségét a megyei kórházból kikerülve utókezelésre utalják be ide. Mi azt valljuk, hogy a megfelelő gondozás sokszor fontosabb, mint maga a kezelés, hiszen a megfelelő higiénia, a rend és természetesen a kedves szó sokat javíthat a beteg állapotán.
A kórházban valóban mindenkihez van egy kedves szavuk a nővéreknek, baráti kapcsolatot próbálnak kialakítani a bent fekvőkkel, és azt éreztetik velük, hogy az ápoló van a betegért és nem fordítva.

Három éve orvossal erősödött a csapat
Dr. Duplenschi Mária belgyógyász szakorvos 2013 novemberétől dolgozik teljes munkaidőben Szentegyházán, és az ő szakmai felügyelete alatt kezelnek számtalan belgyógyászati problémával küszködő beteget. Onkológiai, ideggyógyászati, de ortopédiai betegségekkel is kerülnek ide páciensek.

dr. Duplenschi Mária

– Nagyon sok idős ember kerül hozzánk, akik például agyvérzésen estek át, de sajnos olyan páciensek is, akikkel nem törődik már senki. Rajtuk keresztül látjuk, hogy mennyire szükség lenne még több öregotthonra a térségben. Nekünk sajnos nem áll módunkban két hétnél tovább kezelni a betegeket, viszont igyekszünk jó kapcsolatot fenntartani a megyében található öregotthonokkal, ahová már több idős személy is bekerült a főnővér segítségével – ismertette a mindennapok gondjait és megvalósításait a belgyógyász.
Dr. Duplenschi Mária a jövőben egyéves palliatív kezelési képzést készül elvégezni, amelynek a célja nem a gyógyítás, hanem a végső stádiumban lévő betegek szenvedésének csökkentése, mivel ebbe a kórházba sok ilyen állapotban lévő beteget is beutalnak.

A jövő a gyermekgyógyászaté
A kórház egyik épületét jelenleg nem használják, azonban fontos tervnek a része. Dr. Konrád Judittól, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvos-igazgatójától tudtuk meg, hogy gyermekgyógyászatot hoznának létre a használaton kívüli épületben. Az orvos-igazgató elmondása szerint erre van a legégetőbb szükség a környéken, hiszen jelenleg egy gyermekorvos jár ki heti egy alkalommal Szentegyházára.
Az kórházépület felújításához elkészültek a kivitelezési tervek, amelyekből kiderül, hogy a földszinten járóbeteg-rendelő, váróterem és raktárhelyiség lesz, míg az emeleten a kórtermek és az illemhelyek kapnak helyet. Ezt már Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere közölte lapunkkal. A munkálatokhoz szükséges szaktanulmányok elkészítését Hargita Megye Tanácsa támogatta, a városháza ezzel a dokumentációval készül pályázni az Európai Unió Regionális Operatív Programjának februártól megnyíló 3.1-es kiírásán. Amennyiben a pályázatot kedvezően bírálják el augusztusban, elindulhat a közbeszerzési eljárás. A polgármester szerint ezért idén legközelebb ősszel foghatnának hozzá a munkálatokhoz, így az új kórházi részleg beindulására még jócskán várni kell.
A Szentegyházi Egészségügyi Központban a főnővér beszámolója szerint mind a 30 alkalmazott azt az elvet követi, hogy tehetnek többet, mint ami a kötelességük. Ennek is köszönhető, hogy ma már a korábbiakhoz képest sokkal jobb körülmények között dolgoznak. Figyelik továbbá azokat a lehetőségeket, amelyekkel saját erőből is jobb hellyé tehetik a kórházat, legyenek azok adományból szerzett matracok, hűtőszekrények vagy akár a megyei kórháztól igényelt és megígért modern röntgengép.

Márk Boglárka