A gyógynövények áldásos hatásairól a kórháznapokon

A fitoterápiával, vagyis a gyógynövények jótékony hatásával kapcsolatosan tartott szakértő közönség számára előadást Macalik Ernő biológus, aki tudományos és történeti szempontból is megközelítette a témát. Az első Csíkszeredai Kórháznapok nyílt rendezvényén főként ápolók és orvosok érdeklődtek a gyógyhatású növények iránt.

Macalik Ernő a természet patikájáról beszél Fotó: Márk Boglárka

Három ágazata van a gyógynövénykutatásnak: az empirikus (tapasztalati) megközelítés, a gyógyszeralapanyagok előállítása, valamint a fitoterápia, amely tudományosan vizsgálja a gyógynövények hatását – tisztázta előadása elején Macalik Ernő.
A gyógynövények jótékony hatásával Galénosz (Kr. u. 129–201) görög származású ókori római orvos, tudós, filozófus foglalkozott behatóan. Korának legismertebb és legképzettebb orvosa volt Hippokratész mellett. Nagyban hozzájárult egy sor orvosi tudományág kialakulásához, fejlődéséhez, olyanokéhoz, mint az anatómia, fiziológia, patológia, farmakológia, neurológia. A filozófiának és a logikának is kiemelkedő tudósa volt. Ugyanakkor ő volt az első, aki fitoterápiás készítményeket állított elő gyógyászati célból – ezeket ma szakmai berkekben galenoszi készítményeknek is nevezik.

Sokoldalú felhasználás
A gyógynövények jótékony hatását több módon is elő lehet csalogatni: gyógytea, tinktúra, gyógypálinkák készítésével. Macalik Ernő elmondása szerint a legkézenfekvőbb és leghatékonyabb felhasználási módozat a tea vagy főzet készítése, ennek oka, hogy az alkohollal és az olajokkal szemben a víz a legjobb oldószer, hiszen majdnem minden anyagot képes feloldani.
– A gyógynövényekben több száz tartalmi anyag található, ezekből azonban csak 10–20 a hatóanyag. Használatuk azért előnyös, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek enyhesége nem indokolja a gyógyszeres kezelést. Másik előnye, hogy bárki elkészítheti ezeket otthon magának – mutatott rá a biológus.
Mosolyogva megjegyezte, hogy a gyógyteák esetében sokkal erősebb a placebohatás, körülbelül 30 százalékos arányban.
– A mai, felgyorsult világban sokkal könnyebb bekapni egy kapszulát, miközben a teázásnak megvan a maga szépsége, szertartásossága. De mennyivel kellemesebb egy finom, illatos teát elkortyolgatni, mint egy erős injekciót kapni – hangsúlyozta az előadó, aki szerint átestünk a ló túloldalára, sokszor indokolatlanul gyorsan fordulunk orvoshoz, holott egy gyengébb torokfájás vagy hasmenés otthon könnyedén kezelhető teázással.
Felhívta a figyelmet arra, hogy természetesen a gyógyszereknek is megvan a maguk szerepe, és súlyos tünetek esetén ajánlott az orvos segítségét kérni.
Macalik Ernő szerint kifejezetten a gyógynövények használata ajánlott abban az esetben, ha tartunk a gyógyszerek mellékhatásaitól. A növényeknek is vannak mellékhatásaik, azonban ezek messze nem olyan erősek. Ezt elsősorban a májjal kapcsolatban emelte ki a biológus: a gyógyszerekkel szemben a növények nem károsítják ezt a szervet. A májjal kapcsolatban a daganatos betegségekben szenvedőkre is kitért, a kemoterápia ugyanis rendszerint súlyosan károsítja a májat. Macalik Ernő szerint ezekben az esetekben is ajánlott májvédő és -regeneráló tea fogyasztása.

Jótékony hatásai
Macalik Ernő a gyógynövények jótékony hatásai közül a legfontosabbnak a gyulladáscsökkentést tartotta, mivel gyógyszeres kezelés esetében ez az antibiotikumok használatát feltételezi. A biológus szerint a húgyúti, a felső légúti fertőzések, az arcüreggyulladás, valamint a tápcsatorna betegségei esetén javasolt alkalmazásuk.
– Nem létezik továbbá olyan székrekedés, amelyet a gyógynövények segítségével ne lehetne megoldani, ez a hasmenésre is vonatkozik. Kivételt képez természetesen a vírusos megbetegedés, amelyet csak gyógyszerrel lehet kezelni – hozta fel a példákat az előadó.
A gyógynövények közül vannak olyanok, amelyeknek vizelethajtó hatásuk van. Az erre használt gyógyszerekkel ellentétben a gyógyteák nem hajtják el a szervezetből a káliumot, illetve az ödémákat is szépen kezelhetjük a segítségükkel.
Macalik Ernő az égési sérülésekkel kapcsolatban a gyógynövényes borogatás hasznát is bemutatta. Saját tapasztalatait ismertette: állatokon végzett kísérletekkel bizonyították, hogy az ilyen borogatás segít az elégett felület gyors regenerálódásában. A biológus egy általa ismert esetet, egy fiatal nő súlyosan elégett lábán végbement pozitív változásokat is bemutatott. Mint mondta, bizonyos időközönként gyógyfőzetbe mártott vattapamaccsal borogatták az elégett testrészt. A kórházi kezeléssel szemben nem kötözték be a sérült felületet – a bőr szabadon lélegezhetett. A gyógyulás annyira sikeres volt, hogy az égésnek nem maradt a bőrön nyoma.

Márk Boglárka