A farkaslaki templom Nepomuki Szent Jánosnak szentelt főoltára

73

Farkaslaka a Görgényi-havasok déli nyúlványától és az Észak-Hargita-hegységtől délre fekvő vulkáni fennsík és az Erdélyi-dombság érintkezésénél, a Nagy-Küküllő folyó medencéjének jobb oldalán, a Fehér-Nyikó nevű patak felső folyásának völgyében fekszik. A Tamási Áron író szülőfalujaként is ismert Farkaslakához az 1968. évi közigazgatási átrendezés óta nyolc település tartozik: Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Székelyszentlélek.1 Farkaslakára vonatkozóan az első írásos adat 1550-ben tűnik fel, amikor Izabella királyné felmenti a farkaslaki Demien Pétert egy Etéden lévő örökségért ellene benyújtott kereset alól. A Gyulafehérváron kelt oklevélben a farkaslaki Albertfi Pál és Kelemen András neve is említésre került. 1567-ben a falu 36 portával szerepel a székely székek 25 dénáros adójegyzékében. A 16. század végén többnyire a különböző birtokadományozások révén kerülnek említésre a farkaslakiak, a 17. század elején a hadkötelesek névsorát tartalmazó lustrák képezik a legfőbb forrásokat.2 Farkaslaka a XVII. századi misszionáriusi jelentések szerint az Erdélyi Fejedelemség idején a székelyszentléleki plébánia leányegyháza volt, így nem volt középkori temploma.3 Csak a XVIII. század közepe táján kezdik el építeni a falu alsó részében saját templomukat, amit 1759-ben fejeznek be. Az első plébános beiktatása után, 1762-ben önálló egyházközséggé válik a falu. A templomot Nepomuki Szent János tiszteletére szenteli fel Batthyány Ignác püspök 1783. július 10-én.4 Az első farkaslaki templom és a Nepomuki Szent Jánosnak ajánlott főoltára5 nem maradt meg, mivel 1840-ben lebontották. Rá egy évtizedre fejeződik be a mai templom építése, amely egy nagyméretű nyeregtetővel fedett hajóból és a hozzá kapcsolódó szentélyből áll. A főhomlokzat leghangsúlyosabb része a négyszöghasáb alakú torony, melynek első két szintje, rusztikus kialakításának köszönhetően dinamikussá teszi a homlokzatot. A főbejárat a torony alatt nyílik, de ahhoz, hogy a templombelsőt szemügyre vehessük, még át kell haladnunk az orgonakarzat alatt.


A templom belsejét mindkét oldalon négy félköríves záródású ablak világítja meg, melyből három a hajó, egy pedig a szentély falát töri át. A templom belső kialakítása sokkal díszesebb a külsőnél. Fiókos dongaboltozatát a fal síkjából kiugró pillérek tartják. A főboltozaton Jézus életéből vett jelenetek láthatóak. A Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! feliratú diadalív északi oldalán a Keresztrefeszítést ábrázoló mellékoltárt, míg a déli oldalán a Máriának ajánlott mellékoltárt figyelhetjük meg. A főoltárt hat korinthoszi fejezetes oszlop határozza meg. A két középső oszlop között látható az oltár Nepomuki Szent Jánost ábrázoló képe, amely fölött az IHS (az eucharisztia) ragyog fel. A mai templom főoltáráról szerencsés módon pontos adatokkal rendelkezünk. 1850-ben Fancsali Mihály megyebíró és Tamás István szerződést kötöttek a brassói Pap Miklóssal az új főoltár és szószék elkészítésére.6 Pap Miklós nagy valószínűséggel annak a Pap János brassói festőnek a fia, aki az 1830-as évek elején alcsíki falvak templomaiban dolgozik. Ő készítette 1832-ben a csíkszentmártoni templomban található Nepomuki Szent János oltárt, valamint a Szent Márton és a Szent Család tiszteletére emelt oltárokat és nagy valószínűséggel a szószéket is. Időközben Pap János mellett fia, Miklós is feltűnik Csíkkozmáson és Csíksomlyón, majd az 1840-es évek közepén Pap Miklós már önállóan vállal munkát Csíksomlyón és Tusnádon. Az 1850-ben megrendelt farkaslaki főoltárt 1851–1852 között készíti el Pap Miklós, ez derül ki a főoltár hátán lévő feliratból is.7 Az első farkaslaki templom építésének idején, a 18. század első felében avatták boldoggá (1721), majd szentté (1729) a dél-csehországi Nepomukban 1340 táján született kanonokot, aki a gyónási titok vértanújaként ismert. A legenda szerint a prágai kanonok nem volt hajlandó IV. Vencel királynak felfedni, mit gyónt neki a királyné, emiatt megkínozták és a Moldva vizébe dobták.8 Nepomuki Szent János kultusza a 18. században Erdély-szerte is elterjedt, ebben az időben számos helyen emeltek neki szentelt kápolnát, templomot és oltárt. A szent életrajzát a jezsuita Bohuslav Balbin adta ki 1725-ben Johann Andreas Pfeffel metszetsorozatának kíséretében, amely mintája lett a későbbi ábrázolásoknak.9
A mai farkaslaki templom főoltárképén Nepomuki Szent János kanonoki öltözetben, felhőkön térdelve jelenik meg. Az ismertebb ábrázolásoktól kissé eltérően nem szorítja magához a feszületet, hanem az előtte lévő könyvre helyezi a birétummal és a kulccsal egyetemben. Nepomuki Szent Jánosnak egy, a felhőkből kibukkanó puttó hozza a szentek mártíromságát jelképező pálmaágat. A kép bal alsó regiszterében a prágai Károly-hídat és a Moldva folyót, a mártíromságának helyszínét megidéző vízbedobási jelenetet figyelhetjük meg.

Kovács Árpád

1 Mihály János: Fejezetek Farkaslaka történetéből. In: Jakab Csaba és mások: Farkaslaka múltja és jelene. Kolozsvár, 2000. 9-11.
2 Uo. 20-35.
3 Mihály János: Néhány udvarhelyszéki plébánia harangjáról. II. In: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. VIII. Székelyudvarhely, 2008. 7.
4 Mihály János, 2000. 53-54.
5 GYFL Visitatio canonica. Farkaslaka. 1824: 33. d., k. n.
6 Mihály János, 2000. 68.
7 Kovács Árpád: Adalékok Nepomuki Szent János udvarhelyszéki ábrázolásaihoz. In: Örökségünk. Történelem. Népélet. Néphagyomány. 2. évf. (2008), 3. sz. 24-25.
8 Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. In: Acta Ethnologica Danu­bia­na, 4. sz. Komárom–Dunaszerdahely, 2002. 11.
9 Nicolae, Sabău: Metamorfoze ale barocului tran­silvan. Vol. II. Pictura. Cluj-Napoca, 2005. 323.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.