A csíkszeredai kórház helyzete a megyében – Még mindig sok a teendő

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a legnagyobb egészségügyi intézmény a megyében, azonban ez messze nem jelenti azt, hogy könnyű helyzetben van, még annak ellenére sem, hogy az utóbbi években jelentős fejlesztések mentek végbe ott. Az egyik gond, hogy nem használják ki eléggé az ágyakat, a régi épületekben működő osztályok fenntartása pedig sok költséggel jár. Ugyanakkor a megye orvosainak elöregedő, könnyen megbetegedő lakossággal kell szembenéznie.

A Csíkszeredai Hargita Megyei Sürgősségi Kórház. Kevés pénz, öregedő lakosság

Amint arról korábban beszámoltunk, múlt hétvégén tartották az első Csíkszeredai Kórháznapokat. A háromnapos rendezvényen a megyei sürgősségi kórház orvosainak, valamint a meghívottak tudományos előadásait hallhatták az érdeklődők. Voltak kifejezetten közérdekű információkat tartalmazó előadások is. Mi a kórháznapok megnyitójának egyik első előadását választottuk ki, amely témája miatt többek érdeklődésére számot tarthat. Dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház térségünkben betöltött szerepéről beszélt, és közölt egyúttal érdekes adatokat.

Több beteg egyenlő több pénz
A megyeszékhelyen 748 ággyal működik a kórház, a második legnagyobb intézmény a Szé­kely­udvarhelyi Városi Kórház 539 ággyal, majd a gyergyó­szent­miklósi 200 ággyal, a maroshévízi pedig 163 ággyal. A gyergyótölgyesi pszichiátriai kórházba 328 beteget tudnak befektetni.
A megyében található 1724 kórházi ágyból tavaly 1243-at használtak ki. Csíkszereda van a legrosszabb helyzetben, az ágyaknak csupán 65 százalékát foglalták el a betegek. Ennek a számnak azonban azért nem lehet örülni, mert nem azt jelenti, hogy ennyire nem szorul a lakosság kórházi ellátásra, hanem azt, hogy túl sok papírmunkával jár a beteg befektetése, ez pedig leterheli az orvosokat, akik addig nem tudnak más betegekkel foglalkozni. Ezért gyakran inkább otthoni kezelést javasolnak nekik. A kórházak szempontjából ez hátrányt jelent, mert az egészségbiztosítási pénztárral az ágyak kihasználtsága alapján kötnek szerződést, tehát minél több a beteg, annál több pénzt kap a kórház.
– Ahhoz hogy a kórház helyzetéről érdemben beszélhessünk, meg kell vizsgálnunk az alaphelyzetet: országos viszonylatban Székelyföldön a legkisebb a lakosság nettó átlagjövedelme. Az uniós csatlakozás számunkra még nagyobb gazdasági leszakadást hozott, mivel a fejlesztési régióban olyan jó gazdasági mutatókkal rendelkező megyékkel vagyunk egy csoportban, mint Brassó, Szeben és Maros. Mivel a pályázati források lehívásakor a teljes régió fejlettségét veszik alapul, vagyis a mutatókat átlagolják, kevés eséllyel pályázunk – ismertette a számunkra hátrányos helyzetet az egészségügyi igazgatóság vezetője.
Hozzátette, hogy a 2006-ban átadott gyergyószentmiklósi kórház „szerencsés ügy” volt, de egyébként nagy gondot jelent a fejletlen és elavult infrastruktúra. Aggodalomra ad továbbá okot, hogy a Hargita megyei társadalom elöregedőben van, amely egészségügyi és társadalmi problémákat is generál: évente egy falunyi, 1500-2000 ember „tűnik el” a megyéből, többségük munkaképes, életerős fiatal. Eközben az itthon maradó lakosság egyre idősebb, betegebb, amelynek következménye, hogy az orvosok túlterheltek és belefásulhatnak a munkájukba.
Dr. Tar Gyöngyi elmondása szerint az is aggodalomra ad okot, hogy Romániában nem végeznek rendszeresen egészségfelmérést, ezért csak sejteni lehet, hogy a lakosság körében melyek a legelterjedtebb betegségek.

Mire lenne szükség?
A csíkszeredai megyei kórház több, a társadalom által előidézett kihívással is szembenéz: magas a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma, a korai elhalálozás is aggasztóan gyakori, továbbá nagy problémát jelent a lakosság körében tapasztalható alkoholizmus.
A fent említett nehézségek miatt is nagy szükség lenne egy intervenciós kardiológia osztály létrehozására. Az ellátásra szoruló betegeknek ugyanis most el kell utazniuk, és sajnálatos módon sokan a nyelvi akadályok miatt nem mernek kimozdulni és kezeltetni magukat. Dr. Tar Gyöngyi szerint az úgynevezett krízismenedzsment – amikor a beteget külföldre küldik – nem megoldás.
– Nem az újságban kellene beteg gyermekek külföldi műtétjére pénzt gyűjteni, hanem el kell kezdeni fejleszteni a kórházakat, hogy itt is megfelelő ellátást tudjunk biztosítani – fogalmazott a tiszti főorvos.
Jelen pillanatban a legfontosabb hiányszakmák Csíkszere­dá­ban a gyermekpszichiátria, gyer­mek­neu­rológia, oxiológia (sürgősségi orvostan), nefrológia (a vese belgyógyászata), újszü­lött­gyógyászat, onkológia, elme­gyógyászat, urológia, gasztro­enterológia, valamint a fül-orr-gégészet.
Hosszú távon minden Hargita megyei kórház jobb helyzetbe kerülne, ha egyesülnének egy nagy „holdingban”, és komplex megyei kórház jönne létre – véli az egészségügyi igazgatóság vezetője. Ennek következtében megszűnne az elvtelen konkurencia és a kettősségek. Az egyetlen intézmény nagyobb finanszírozásra lenne jogosult.
A csíkszeredai megyei kórház számára a legfontosabb és egyre közeledő célja, hogy kettes szakmai besorolást kapjon, ami a lakosság számára esélyegyenlőséget hoz, „hiszen ma nem mindegy, hogy Csíkszeredában vagy Kolozsváron ér valakit agyvérzés” – fogalmazott az igazgató.

Mi az, ami megvalósult?
A tiszti főorvos előadásában a pozitívumokra is kitért, ugyanis a nehézségek és a sok téren tapasztalt hiány ellenére folyamatosan fejlődött a kórház az utóbbi években. A legfontosabb talán, hogy sok új orvos érkezett a megyeszékhelyre, új szakmákat is hozva magukkal. Bővült az orvosi műszerek tárháza, főként önkormányzati támogatással és közösségi összefogással. Tíz évvel ezelőtt a kórház elavult szerkezeti felépítéssel működött, azóta jelentős átszervezéseket végeztek, azonban még mindig nagy hátrányt jelent a korszerűtlen pavilonos ingatlanpark (somlyói tüdőgyógyászat, fertőző osztály és a régi kórház a szemészettel és bőrgyógyászattal), amelynek korszerűsítése hatalmas beruházás lenne.
Dr. Tar Gyöngyi szerint rossz döntés volt a kórház részéről, hogy a laboratóriumokat és a dia­lízisközpontot kiszervezte, ugyan­is ezek manapság a legjövedelmezőbb részlegek. Előtérbe kell kerülnie a megelőzésnek és a szűrésnek, mert hatékonyabb, olcsóbb és nagyobb „egészségnyereséget hoz”.

Márk Boglárka