67 ezer lejre várják a pályázatokat

Augusztus 14-i határidővel újabb eszközbeszerzés-támogatási kiírást hirdetett a Hargita megyei juh- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületek számára a megyei tanács vidékfejlesztési egyesülete. A tejhűtőtankok, ecomilkek vásárlására pályázó egyesületek támogatására ezúttal 67 ezer lejt fordítanak.

Egyesületi tejbegyűjtő Menaságon. Tejárban kifizetődő beruházás Fotó: Domján Levente

Egyesületi tejbegyűjtő Menaságon. Tejárban kifizetődő beruházás Fotó: Domján Levente

Korábbi kiírásokról megmaradt összegek átcsoportosításával, összesen több mint 67 ezer – egészen pontosan 67 586 – lejnyi támogatási forrást kínál a tejbegyűjtő csarnokaikat fejleszteni kívánó Hargita megyei juh- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületeknek a megyei tanács vidékfejlesztési egyesülete – tudtuk meg Márton Istvántól, a vidékfejlesztési egyesület igazgatójától.
A beruházási költségek legtöbb 49 százalékáig terjedő támogatást a szakegyesületek tejhűtőtankok, tejminőség-ellenőrző készülékek, illetve számítógépek, nyomtatók, tejkvóta-nyilvántartó programok vásárlására, illetve térségi juh- és szarvasmarha-kiállítások szervezésére fordíthatják.
A pályázati anyagokat a vidékfejlesztési egyesület munkatársai augusztus 14-ig, délután 3 óráig fogadják.

Félpénz fejlesztésekre
A szakember kérdésünkre el­árulta: a napokban megnyílt pá­lyázati lehetőség iránt máris számos település juh- és szarvas­mar­ha-tenyésztő egyesülete érdeklődik: a gyergyóremetei, a csíkszentmiklósi és a csík­szent­simoni szakegyesület tej­hűtő­tank vásárlásához, míg Udvar­hely­szék­ről a kányádi és az etédi gazdaegyesület egy-egy új, a tejminőség ellenőrzést szolgáló ecomilk készülék beszerzésével bővítené tejbegyűtő csarnoka eszköztárát. Az állatvásár-szervezésre kínált támogatást ugyanakkor a lövétei és nagygalambfalvi egyesületek is igénybe vennék – sorolta lapunknak az egyesületek visszajelzései alapján Márton István.
Megjegyezte: a vidékfejlesztési egyesület tavaszi, áprilisban lezárt hasonló pályázati kiírása iránt is komoly érdeklődés mutatkozott. Az akkor elbírált pályázati anyagok alapján a Pálpatakai Szarvasmarha-tenyészők Egyesülete egy 1070 literes űrméretű tejhűtőtank, illetve egy ecomilk vásárlására közel 15 ezer lejes támogatásban részesült, a Menasági Juh- és Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete a 2500 literes tejhűtőtartály beszerzéséhez több mint 10 ezer lejes, míg a csíkvacsárcsi egyesület egy ecomilk készülék, egy hordozható számítógép és nyomtató vásárlásához kapott 3581 lejes vissza nem térítendő támogatást. 1342 lejjel támogatták a gyergyószárhegyi gazdaegyesület eszközbeszerzési terveit is: a pénz a kívánt laptop és nyomtató árának 49 százalékát fedezte – számolt be Márton István.

Emelnék a tejárakat
– Az idei második kiírást – az idő sürgetése miatt – rövidre fogjuk. Az idő azért sürget, mert láthatjuk, tapasztalhatjuk, hogy a pénz a tejtermelő gazdák zsebéből naponta úszik el, azokon a településeken, ahol nincs egyesületi csarnok. Márpedig ahol nincs tömbtej, ahol a kistermelőkkel a tejfeldolgozók közvetlen szerződéseket kötöttek, a tejért nagyon alacsony árat fizetnek. Ezért kell a mostani pályázati fordulót is gyorsan lebonyolítani, hogy a gazdák az egyesületi csarnokok közvetítésével – mennyiséget felmutatva –mihamarabb 10-20, de akár 30 banival is többet kapjanak a feldolgozóknak értékesített tej literjéért – hangsúlyozta Márton. A Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöki tisztét is betöltő szakember hozzátette: az elmúlt évek fejlesztései nyomán a megyében immár 28 község 47-48 egyesületi csarnokán keresztül értékesítik a gazdák a tejet.

Tárgyalások húsértékesítésre
Márton úgy véli, a tejárak emelésének a nyerstej-kínálat szűkítése is elengedhetetlen feltétele: ennek legjobb módszere pedig az, ha a nyerstej-mennyiség egy részét a gazdák sajtnak feldolgozva, másik részét pedig bőrbe kötve – azaz a borjakkal, sertésekkel – feletetve értékesítik. Ezzel kapcsolatban az egyesület vezetője komoly hírekkel is szolgált lapunknak.
– Tárgyalásokat folytatunk a magyar nemzeti kereskedőházzal és tárgyalásokat folytatunk egy magyarországi nagyvágóhíd tulajdonosával is, akik éves szinten 10-12 ezer hízott állatot vennének át, levágásra. Akár pirostarkát, akár húsmarhát. Úgy hiszem, ez ösztönző lesz arra is, hogy ne csak tejben gondolkodjanak a gazdák, hanem húsban is – tette hozzá Márton István

Domján Levente