65 medve kerülhet puskavégre

Tizenkét egyeddel, azaz a tavaly megszabott kvótához képest 22 százalékkal, 65-re növelte a Hargita megyei vadásztársulatok által kilőhető medvék számát a Környezetvédelmi Minisztérium. A megemelt kilövési kereteknek főként a várt bevételnövekedés miatt örvendenek az egyesületek, a vadkárok viszont ettől aligha csökkennek.

Örülnek a vadászok a megnövelt kilövési keretnek Fotó: Domján Levente

Örülnek a vadászok a megnövelt kilövési keretnek Fotó: Domján Levente

A tavalyi kerethez képest tizenkettővel több barnabundást, azaz Hargita megye szintjén összese 65 medvét lőhetnek ki az ősztől kezdődő, 2015–2016-os vadászati szezonban a megyében bejegyzett vadásztársulatok – derül ki a Környezetvédelmi Minisztérium Hivatalos Közlönyben publikált 1439-es számú rendeletéből. A napokban közzétett, a szigorúan védett nagyvadak kilövési kereteit taglaló jogszabályban a szaktárca országos szinten 540 medve, 598 farkas és 496 vadmacska levadászását engedélyezi, ebből a vadászterületeket ügykezelő vadásztársulatok – saját jogkörben és egyéni kvótáik alapján – összesen 479 medvét, 588 farkast és 486 vadmacskát „értékesíthetnek”. A különbségként jelentkező, a vadásztársulatok számára le nem osztott – 62 medvét, illetve 10-10 farkast és vadmacskát tartalmazó – keretet a szaktárca tartalékként a különleges esetekre tartja fenn.

18 társulat a 65 medvére
A rendelet melléklete a kilövési keret megyéken belüli elosztására is kitér: Hargita megyéből a 65 medvét, 59 farkast és 68 vadmacskát tartalmazó keretszámon 18 vadásztársulat osztozik. Közülük trófeaértéke alapján a társaságoknak persze a medvék a legfontosabbak. E téren a legtöbbet, összesen tíz medvét a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület lőhet/lövethet ki, míg a második legnagyobb – szám szerint 8-8 medvét tartalmazó – keretszámból két vadásztársulat, a csíkszeredai, valamint a Zeteleka és Társai Vadásztársulat gazdálkodhat. A tavaly engedélyezetthez képest amúgy az idei keret mindhárom vadásztársulat esetében kettővel több medve kilövését teszi lehetővé. A székelykeresztúri Hubertus Vadásztársulat 5 medvét, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság, a maroshévízi, valamint a székelyudvarhelyi Szalon Vadásztársulat pedig az új szezonban 4-4 medvét ejthet el. A többiek számára – a vadászterületek számához, kiterjedtségéhez és az állomány nagyságához arányítva – a minisztérium átlagosan 1-3 kárpáti csúcsragadozó szabadkilövését engedélyezi.

Örvendenek a pluszba kapott egyedeknek
Fazakas Attila, a Székely­ke­resztúr környékén két vadászterületet ügykezelő Hubertus Vadásztársulat elnöke tegnap lapunknak nem is titkolta: egyesületük azon szerencsések közé tartozik; akiknek a medvekilövési kerete idén három egyeddel növekedett, azaz a tavalyi kettővel szemben ezúttal már öt medvét keríthetnek puskacsőre. De ez Fazakas szerint indokolt is, az általuk felügyelt területeken ugyanis mára – az állomány felszaporodása nyomán – közel ötven bundás tartózkodik: ez pedig a medvék által okozott vadkárokon is meglátszik.
– Úgy elszaporodott az állomány, hogy még ezzel a megemelt kilövési kerettel sem tudjuk az optimális létszámon tartani a medvepopulációt. Tavaly a két vadászterületünkről két medvét, illetve a tartalékból kapott kiegészítéssel együtt összesen három medvét lőhettünk. Valószínűleg azért is emelték meg a kilövési keretünket, mert a tavalyi vadkárokról készült jegyzőkönyveket is figyelembe vették. Nekünk pedig nagyon sok kárunk volt a tavaly – tette hozzá a Hubertus Vadásztársulat elnöke. A pluszba kapott kilövési keretszámnak persze Fazakas gazdasági szempontból is örvend: a külföldi vadászoknak értékesített medvék ugyanis a társulatok többségének mai napig a legfontosabb bevételi forrását képezi.

„Csak az optimizmust erősíti”
A Hargita megyei medvekilövési keret növelését Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója sem bánja, reményét fejezve ki, hogy ezáltal talán a problémás – a településekre rendszeresen bejáró, a lakosokat és haszonállataikat egyaránt veszélyeztető – egyedek is visszaszoríthatók, kiiktathatók.
– A nagyobb keret lehet, hogy valamennyiben segít a medvekárok csökkentésében. De ezt nem tudjuk előre: ez csak a vadásztársulatoknak leosztott kilövési kvóták teljesítése után derül ki. Leginkább ez így most csak az optimizmust erősíti – jegyezte meg tegnap lapunknak nyilatkozva Domokos.

Medvéből termelt bevétel
Márton István, a felcsíki Nimród Vadásztársulat elnöke viszont határozottan állítja: a Hargita megyei medveproblémákat nem az egyesületek megemelt kilövési keretei oldják meg.
– Két, három, vagy öt medve kilövési engedélyével egyetlen vadásztársulat sem tudja megoldani a vadkárokat, a medveproblémát. A kilövési keretek növelése gyakorlatilag csak az egyesületeket anyagi megsegítésére jó, hisz mindenki tudja, hogy a vadásztársulatok nem a tagjaik által befizetett tagsági díjakból, hanem a trófea-vadászatból, a nagyvadak kilövetéséből tartják fenn magukat – hangsúlyozza Márton. Hozzátette: a vadőrök bérét, a területek után fizetett bérleti díjakat, a vadak téli takarmányozásának, illetve a terepre való kijuttatásához elhasznált üzemanyag költségeit a helyi vadásztársulatok annak ellenére sem képesek kigazdálkodni, hogy tagsági díjaikat egyes társulatok mára 1000-1500 lejre emelték.
– Ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a mérleg, az is szükséges, hogy azokat a medvéket, amiket a kilövési keretben számszerűen meghatároztak, az egyesületek jó árban tudják értékesíteni, ideértve a szarvasbikákat is – szögezi le a Nimród elnöke. Kérdésünkre elárulta: medvék trófeavadászata kapcsán a „jó ár” egyedenként 5 ezer eurónál kezdődik, igaz, azt is megjegyezte, egyes társulatok anyagi problémáik orvoslására a barna bundásokat ennél olcsóbban is hajlandók puskacső elé hajtani. A két vadászterületet adminisztráló Nimród Vadásztársulat egyébként az új kvóták alapján a tavalyi kettővel szemben idén három medve kilövésére kapott engedélyt.

Domján Levente